Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - A jelzálogjog egységéről

35 változásokra tekintettel lenni s azt a tulajdon arányában érvényesíteni a dologi adósokkal szemben. Következik ez a jelzálog egységéből is. A kir. euria 1887. évi 6645. sz. határozata szerint az egyetemleges jelzáloggal biró hitelező az esetben, ha biztositott követelése még el nem árverezett ingatlant vagy tulajdonostársi hányadot is terhel, jogositva van a már elárverezett ingatlan vételarából eyt'szhen, vagy részben követelni kielégitést. Ezen határozat a fentebb felhozott példára egészben ráillik, csak az a kétely, hogy a tulajdonostársak a jelzáloggal terhelt ingatlant kitől szerezték. Megállapitható-e, hogy B. után, ki az adósságot csinálta, ők örököltek-e, vagy más módon ők szerezték-e meg? Ez a fentebbi példából meg nem állapitható, mert — miként jeleztem — B. után A. szerezte meg az egész ingatlant s erről háramlóit huszadrészekben a jogutódokra. Nem vehető tehát figyelembe a végrehajtást szenvedő érvelése, hogy őt a B. illetőségét terhelő jelzálog nem érinti, mert mikor A. megszerezte B, felerész-illetőségét, az eddigi két tulajdonos egy személyben forrt össze, ki most már — ha nem is egész ingatlana erejéig — de egyedül volt adósnak tekintendő. A felhozott példában ismertetett esethez teljesen hasonló esetekben a tkvi hatóság az egész követelést sorolta. A végrehajtást szenvedő a kiutalványozó végzést támadta meg felfolyamodással, melyben azzal érvel, hogy habár a tkvből nem tűnik ki, de tényleg neki az a rész jutott, mely eredetileg A-é volt s nem az a rész, mely B-nek jutott s melyet ez megterhelt. Előadja továbbá, hogy ha már okvetlenül fizetni köteles, akkor sem fizetheti az egészet, hanem csak aránylagos részt. Ez pedig nem lehet több, mint tulajdoni arányához mérten az egész követelés V20 része, mert — úgymond az ingatlannak csak 2/2o részben volt tulajdonosa s mivel a' követelés eredetileg az egész ingatlan felét terhelte csak, az ő jutalékának is csak felét, vagyis V2e részt terhelheti s abból ily arányban lesz fizetendő. Kéri a II. bíróságot, hogy a kiutalványozó végzés sérelmes pontját oda módosítsa, hogy a B. ellen bekebelezett jelzálogos hitelező követelése nem nyer teljes kifizetést, hanem csak 1/aö részt. A II. biróság a felfolyamodásnak helyt nem adott, mert végrehajtást szenvedő a sorrendi végzést meg nem táraadta, az jogerős lett s mert a tkvi hatóság a sorrendi végzésnek megfelelőleg utalványozott. Nemcsak a jelzálogos hitelezők közt — kik legtöbb esetben érdekelvék — de érdektelen jogászok közt is akadnak hivei annak a felfogásnak, hogy az első helyen felhozott példában a jelzálogos hitelező nem az ingatlan fele részéből, hanem az egész ingatlanból nyer kielégitést. Vagyis: hogy ha valaki egy ingatlannak fele részben tulajdonosa/ mely tehermentes s később meg-