Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 1. szám

15 A kisajátításról szóló 1881 : XLI. tcz. 60. §-a a legszorosabban összefügg ugyanazon törvény 31., 32., 36., 42., 58. ós 59. §§-aival; ennélfogva a 60. §-t csak eme §§-okkal való egybevetéssel lehet helyesen értelmezni. A 31. § szerint minden egyes községre vonatkozólag a kisajátítási tervet külön kell megállapítani, amiből nyilvánvaló, hogy ugyanazon egy községre nézve csak egyetlenegy, nem pedig több kisajátítási terv készitendő. A kisajátítási terv tervrajzból ós összeírásból áll. A kisajátítási összeírásnak a tervvel összhangzásban kell lennie s ennek- a kisajátítási összeírásnak a 31. § 2. h) pontja szerint egyik rovatban a kisajátítandó földterület és tartozékaiért fölajánlott kisajátítási árat tótelenkint és összesen kell kimutatnia. A 32. § szerint ha a vállalat a kisajátítás által érdekelt tulajdonosokkal e kisajátítási terv iránt meg is egyezett, de a kártalanítás iránt az összes telekkönyvi érdekeltekkel kiegyezni nem tudott, az egyezségileg megállapított kisajátítási terv alapján a kártalanítási eljárást meg kell indítania. A 36. § szerint (akkor, ha a kisajátítási terv megállapítása iránt az egyezség az érdekelt tulajdonosokkal létre nem jött) a tárgyalásnál minden telekkönyvi érdekeltnek a felajánlott kisajátítási ár ellen fel kell szólalnia és kifogásait jegyzőkönyvbe vétetnie, máskülönben a felajánlott kisajátítási ár (31. § h) pont) végleg megállapítottnak és általa elfogadottnak tekintetik. A 42. § szerint a kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzése a kisajátítási terv alapján, a vállalat tulajdonjogának előjegyzése pedig a kisajátításra vonatkozó szerződések vagy egyezségek alapján ugyanazon község érdekelt birtokosai ellen egy kérvény alapján történik. Ki van zárva tehát az az eset, hogy a kisajátítási jogot feljegyezni, vagy a vállalat tulajdonjogát előjegyezni ugyanazon község egyes telekkönyvi tulajdonosai ellen különböző időben külön-külön beadott kérvény alapján lehessen, amit meggátol már maga az a körülmény, hogy ugyanazon községről csak egyetlenegy (és pedig az egész községre vonatkozó) kisajátítási terv készül, amit a vállalatnak kérvényéhez eredetiben csatolnia kell. Az 58. § szerint a vállalat a kisajátítási tervnek alkatrészét képező (31. §) összeírást a kir. törvényszéktől csak akkor kapja vissza, ha az ugyanazon községben kártalanítási eljárás alá vont minden tárgy kártalanítására nézve már jogérvényes határozat keletkezett. Az 59. § szerint a kártalanítási összeg a birói határozat jogerőre emelkedése után 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetendő, vagyamenynyiben a kisajátított ingatlanon bekebelezett terhek vannak, az illetékes telekkönyvi hatóságnál készpénzben kifizetendő. A 60. § szerint a vállalat jogosítva van az egyezségileg vagy jogerejü határozattal megállapított kisajátítási tervnek, a kártalanítási egyez ségnek, vagy jogerejü határozatnak és a kártalanítási összeg kifizetését vagy szabályszerű letételét igazoló okiratnak előterjesztése mellett az ugyanazon egy község területén kisajátított összes ingatlanoknak tehermentes átjegyzósót és a tulajdonjognak a vállalat javára leendő bekebelezését egy beadványban kérni. Tehát a 60. § szerint a vállalat a kisajátítási tervnek előterjesztése mellett van jogosítva az ugyanazon egy község területén kisajátított összes ingatlanoknak átjegyzése és a tulajdonjognak bekebelezése iránt egy beadványban folyamodni.