Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

204 sem nem olyan jogi személy, a melynek az ingatlanok elidegenítéséhez felsőbb hatósági jóváhagyásra van szüksége. A szerződéseknek a jkvhöz való csatolása abban az esetben feltétlenül szükséges, mikor a tkvi tulajdonos olyan természeti vagy jogi személy, a melynek jogügylete csak gyámhatósági vagy más hatósági jóváhagyástól függ (csődválasztmány, felsőbb hatóság). Ennek a becsatolása nem jár bélyegköltséggel, mert a szerződésre már úgyis rá kellett a bélyeget ragasztani, a jkv meg úgyis bélyegmentes. Az az ügy elbírálásánál semmi különbséget nem okoz, hogy határok vagy mesgye vagy térmérték igazítása (1891 : XVI. t.-cz. 20. S-a, 1893. évi 24360. I. M. r. 68. S-a) is fenforog, sőt a mesgye, határ, térmérték igazításához gyámvagy más hatósági jóváhagyás sem szükséges. Az sem képez semmi akadályt, hogy a jogügylet tulajdonképen cséré volt, hogy a toldást már meg is tízették, akármelyik fél tízette a toldást: tehát a jóváhagyott szerződés bemutatása esetén a 20 — 30 cserébe szerzett birtokrészlet is átírható tényleges birtoklás alapján. Káplány Géza : Telekkönyv, birtokrendezés stb. czimü, 1893-ban kiadott könyve második kötetének a 923—929. 903—92.'i. lapjain foglaltak nemcsak az általános, egész községre kiterjedő telekkönyvi helyesbítések esetében, hanem egyes ingatlanokra egyes kérvények folytán megindított eljárásokra is vonatkoznak, csupán az 1341. lapon olvasható telekkönyvezetlen ingatlanok nem vehetők fel egyes kérvény folytán, ezek a tjkvbe csak póthelyszinelés útján vehetők fel. Megjegyezzük még, hogy tényleges birtoklás alapján az 1892 : XXIX. t.-cz. 2. §-a 2. a) pontjának alkalmazásával minden újonnan szerzett ingatlant át lehet irni, ha a tényleges birtokláshoz a két évet megvárják. Ez esetben a bélyegmentesség élvezéséért a tényleges birtokos azt a koczkázatot viseli, hogy a megszerzett birtok két évig nincs a nevére írva s az alatt meg is terhelhetik, meg esetleg harmadik jóhiszemű személy is magára irathatja. Az 1893. évi 24366. sz. igazságügyminiszteri rendelet 121. S-ának eseteiben még a helyszíni eljárás költségei is megtakaríthatók. R. Gy. úrnak. A tényleges birtokos tulajdonjogának egyes ingatlanra leendő bejegyzése végett folytatott helyszíni eljárásra az eljáró biró (albiró, bírósági jegyző, bírói minősítésű bírósági aljegyző) mellé az 1892 : XXIX. t.-cz. 6. §-a utolsó bekezdése értelmében telekkönyvvezetö, segédtelekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett irnok, sőt telekkönyvvezetöi minősítéssel biró díjnok is rendelhető ki. Az 1893. évi július 8-án 243(50. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 121. §-a esetében a helyszíni eljárás egészen mellőzhető. A kérdezett 238. hrszámu ingatlan kétszeresen van telekkönyvezve. Ez igen könnyűszerrel rendbehozható, sőt hivatalból rendbe kell hozni. A kétszeres telekkönyvezésröl a tkvi rdk 168. §-a értelmében hivatalos jelentést kell tenni. E jelentés következtében indított eljárásban az előadónak szükség esetén helyszíni eljárás és szemle igénybe vételével is (az 1888. évi márczius 4-én 675. szám alatt kelt igazságügyminisztéri rendelet 2. S-a) kötelessége megállapítani, hogy az ingatlan tényleg kétszeresen van-e telekkönyvezve vagy nem, ha igen, kinek a tényleges birtokában van s az 1893, évi május 26-án 19661. sz. a. kelt