Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

201 lan felerészének tulajdonjogáról a felperesnő mint házastárs javára való lemondásnak, illetve az egyezségnek'érvényéhez a fenthivatkozott törvényszakasz értelmében közjegyzői okiratbafoglalás volt szükséges. Ily körülmények között nem perdöntő a tanúkkal nem is bizonyított az a vitás tény. hogy a felperesnő saját pénzével fizette ki az ingatlan vételárának a férjet terhelő felerészét is. mert ha ez való volna is. akkor sem volna a felperesnőnek joga ahhoz, hogy az általa fizetett összeg helyett a férje részére vett ingatlan részt követelje. 114. 1 kiházasitási tárgyak mint hozomány jellegével birok a nőnek a végrendelet és lemenők nélkül való elhalálozása esetén nem a hátramaradt férjre, hanem a szülőkre a kiktől származtak, szállnak vissza. 3158IP. 1903. sz. Kiházasitási tárgyakban való örökösödés. A felperesek, mint az örökhagyó szülői keresetet indítottak az alperes, mint az örökhagyó férje ellen az örökhagyó hagyatéki leltárában felvett és az alperes birtokában maradt rnhanemüekből, ágynemüekből, bátorokból és konyhaedényekből álló kiházasitási tárgyaknak természetben való kiadása vagy azok egyenértékének megfizetése iránt. Az első bíróság a felpereseket keresetükkel elutasította, mert az ilynemű kiházasitási tárgyakban az elhunyt nő férjével szemben a felmenők ági öröklésének nincsen helye, mintán a férj öröklése a felmenőkét kizárja. A kir. Ítélőtábla azonban a kir. Curia által is helybenhagyott Ítéletével az első bíróság ítéletét megváltoztatta és a kérdéses kiházasitási tárgyakra a felpereseknek felmenő ágbeli örökösödési jogát megállapítva, az alperest azoknak természetben való kiadására vagy egyenértékük megfizetésére kötelezte, mert a kiházasitási tárgyak a hozomány jellegével birnak és ezek, amennyiben az örökhagyó elhalálozása idejében még megvannak, az örökhagyónak végrendelkezés és lemenők nélkül való elhalálozása esetén nem a hátramaradt házastársra, hanem a szülőkre, a kiktől származtak, szállnak vissza, Szerkesztői üzenetek. H. J. úrnak. A gyökösitett gyógyszertári jogra be lehet kebelezni a zálogjogot, mert az 187(i : XIV. t.-cz. 130. S-a szerint: „a reáljogi gyógyszertárak valamint eddig, úgy ezentúl is szabadon eladhatók, örökölhetök és hagyományozhatok, szóval magánjogi szerződések és n fennálló szabályoknak megfelelő átruházások tárgyaivá tehetők." Ebből következik, hogy külön el is zálogosíthatok és ha a telekkönyvbe be vannak jegyezve, rájuk a zálogjog még az épület és telek lekötése nélkül is bekebelezhető. Azonban a bekebelezendő zálogjog nem alzálogjog, hanem csak közönséges zálogjog lesz. Dr. Fr. (*. úrnak. Ha közbirtokosságé volna a közös legelő, a melyből esak :S Q-öl esik bele a kisajátításba, akkor elég volna, ha a közbirtokosság elnöke irná alá az átírási engedélyt, de miután az 1889. évi deczember 20-án