Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

196 tehát, mint harmadik személy, a végrehajtás alá vont ingatlanra, végrehajtató követelését megelőzőleg, elbirtoklás czimén, nyilvánkönyvön kivüli tulajdonjogot szerezvén, az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a alapján a m. kir. Curia 55. sz. polg. döntvénye szerint, végrehajtás megszüntetési kereset beadására jogositva volt; felperest a kereset beadásának jogosultságától nem fosztja meg az, hogy keresetét az árverés megtartása után adta be. de a kereset elkésettnek sem tekinthető, mert az 1900. augusztus 13-án megtartott árverés a kereset beadása idejében jogerőre emelkedett, de különben is felperes az árverés megtartásáról csak az ingatlanra az árverési jegyzőkönyv szerint az árverés alkalmával egyidejűleg foganatosított ideiglenes zárlati cselekmény teljesítése után nyert tudomást: de másrészt az árverés jogerőre emelkedés*1 esetén is — az elért vételár — az elárverezett ingatlant helyettesítené. A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta s felperest a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelmével elutasította azért, mert alperes a végrehajtási zálogjogot a végrehajtást szenvedő ellen jogerős bírói ítélet alapján szerezvén, a jelen perben felperes nemcsak nem bizonyította, de nem is állította, hogy alperes a zálogjogát, valamint a végrehajtási zálogjogot a végrehajtást szenvedő ellen rosszhiszeműen szerezte volna meg: már pedig az 1881 : LX. t.-cz. 108. §-a értelmében indított kereset alapján a végrehajtás megszüntetésének és ezzel kapcsolatos zálogjog törlésének a kir. Curia 55. sz. döntvény*1 értelmében csak akkor van helye, ha a végrehajtatóval szemben a zálogjog szerzésére nézve rosszhiszeműség bizonyittatik. A kir. Curia a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben indokainál fogva és főleg azért, mert a végrehajtást szenvedő javára a tulajdon jog bejegyzése tényleges birtoklás alapján az 1892 : XXIX. t.-cz. szabályai szerint eszközöltetvén, a tulajdonjogi bejegyzés hatálya szintén az 1892: XXIX. t.-cz. s jelesen az annak 8. §-ában foglalt rendelkezések alapján bírálandó meg ; és mert az 1892 : XXIX. t.-cz. 8. §-ának 2-ik bekezdésében egymással szembe helyezett abból a két rendelkezésből, hogy a tulajdonjogi bejegyzést harmadik személyek hátrányára is kiterjedő joghatálylyal 2 hónapon belül azok támadhatják meg, kiknek a tulajdonjogi bejegyzést tartalmazó végzés saját kezükhöz szabályszerűen kézbesittetett, egyébként pedig a bejegyzés annak alapjául szolgáló jegyzőkönyv iktatásától számított 3-év alatt támadható meg, okszerűen csakis az a következtetés vonható le, hogy ebben az utóbbi esetben is a megtámadás hatálya a jóhiszemű harmadik személyekre szintén kiterjed s ennek a magyarázatnak felel meg a tlkvi rdtás 150. §-a is. 110. A viszteher nélkül létrejött oly engedményezési jogügylet, amelynek létrejöttekor az engedményező a jogügylet tárgyának lényegére nézve menthető tévedésben volt, érvényteleníthető, ha az engedményes ezt a tévedést az engedményezőnek vagyoni károsodásával » maga vagyoni előnyére felhasználja.