Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

8l99jP. 1908. sz. Tévedés fogalma ós jogi hatálya. A felperes tulajdonát tevő 10 drb. régi takarékpénztári részvény után kibocsátandó uj részvényekre biztosított elővételi jogát viszteher nélkül az alperesre engedményezte. A per adatai szerint ez az elővételi jog az engedményezési jogügylet létrejötte előtt már adásvétel tárgyát képezte és jelentékeny vagyoni értéket képviselt. A felperes a jelzett engedményezési jogügyletnek érvénytelenítése iránt inditott keresetet az alperes ellen azon az alapon, hogy az elővételi jogról, főleg annak gyakorlásában rejlő vagyoni előnyről tudomása nem volt és ez utóbbi tekintetében az alperes által tévedésben tartatott. .Mind a három bíróság felperes keresetének helyt adott és a szóban forgó engedményezési jogügyletet érvénytelennek nyilvánította és pedig a kir. ítélőtáblának a kir. Curia által is elfogadott indokai szerint azért, mert az alperes nem tagadta, hogy a felperesnek az engedményezés létrejöttekor nem volt tudomása sem arról, hogy az alperesre általa átruházott elővételi jog megelőző időben, mint jelentékeny értéket képviselő dolog adásvétel tárgyát képezte, sem pedig arról, hogy a takarékpénztár határozata szerint az elővételi joggal nem élő törzsrészvényesek a nyilvános árverésen eladandó uj részvények vételárának a névértéket meghaladó részét a takarékpénztártól megkapják, már pedig ezeknek a körülményeknek az ismerete okszerű következtetés utján a dolog természete szerint annak a felismerését is maga után vonja, hogy az uj részvények kibocsátása következtében egyfelől a törzsrészvényeseket megillető elővételi jog gyakorlása jelentékeny vagyoni érdeket képvisel, másfelől azonban, hogy a törzsrészvények osztaléka és ezzel együtt eme részvények értéke jelentékenyen csökkenik, ily körülmények között tehát nyilvánvaló, hogy a felperes az ingyenes, őt magát törzsrészvényei értékének csökkenése következtében vagyonában .jelentékenyen károsító, ellenben az alperesnek nagy vagyoni előnyt nyújtó engedményezés időpontjában az ügylet tárgyát tevő jog (optio) mibenlétére, tehát a jogügylet tárgyának lényegére nézve tévedésben volt, miután pedig a felperesnek ez a tévedése a feliforgó körülmények és a per adatai szerint menthető, viszont azonban az alperes az engedményezés létrejöttekor ezekről a lényeges ténykörülményekről tudomással birt, kötelessége lett volna az alperesnek a felperest felvilágosítani és minthogy ezt nem tette, nyilvánvaló, hogy a felperest tévedésben tartva és a felperes tévedését a maga vagyoni előnyére felhasználva állíttatta ki a maga javára a felperes által az engedményezési okiratot. A kir. Curia ezeken felül még kiemelte, hogy azt a körülményt, hogy a felperes az engedményezés létrejöttekor tudta, miszerint az alperesre átruházott elővételi jog jelentékeny vagyoni érdeket képvisel és hogy az elővételi joggal nem élő törzsrészvényesek a nyilvános árverésen eladandó uj részvények vételárának a névértéket meghaladó részét a takarékpénztártól megkapják, az alperes tartozott volna bizonyítani, az alperes azonban ezt a körülményt nem bizonyította, sem pedig a perben oly adat fel nem