Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

100 vezetőségei) közti érintkezés portóköteles, még ha az a kérelmező hivatali felsőbbségének czége alatt történnék is." (26.537 901.1. M. sz.) Hatáskör megállapítása az 1881: LX. t.-czikk 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok által a végrehajtást szenvedő ipari (kereskedelmi) alkalmazottnak munkaadója ellen a munkaviszonyból folyó követelés behajtása végett indított ügyekben. A kir. kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási hatóságok és a bíróságok közt felmerülő hatásköri összeütközés! esetek elkerülése czéljából miheztartás és a/ elsőfokú iparhatóságokkal (ipartestületekkel) leendő közlés végett 41.599;903. VIII. sz. a. kelt rendeletével a következőkről értesítette a másodfokú iparhatóságokat : Nem ritkán fordul elő, hogy bírósági rendelkezés folytán kielégítési végrehajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanoncz, segéd, munkás) ellen és annak során letiltatik az alkalmazottnak a munkaadó iparossal (kereskedővel) szemben fenálló követelése. Ha a munkaadó iparos (kereskedő) a letiltott követelést sem a végrehajtatónak ki nem fizeti, sem birói letétbe nem helyezi, a bíróság az 1881 : LX. törvényczikk 124. §-á alapján ügygondnokot (ügyvédet) rendel ki avégett, hogy a letiltott követelést a végrehajtató követelése erejéig a munkaadó adóstól esetleg per utján is hajtsa be. Már most megtörtént, hogy a kirendelt ügygondnok a letiltott követelés behajtása czéljából a bíróság előtt pert indított, e bíróság azonban a pert megszüntette, mert felperes a kereseti követelést csak az alkalmazott jogán érvényesítheti, az alkalmazott pedig a szolgálati viszonyból származó követelését az 1884: XVII. törvényczikk 176. §-a értelmében első sorban az iparhatóság vagy az ipartestületi békéltető bizottság előtt tartozik érvényesíteni. Erre az ügygondnok az elsőfokú iparhatósághoz beadott panasz utján kívánta követelését érvényesíteni, azonban az iparhatóság a panaszt elutasította, elutasitó határozatát azzal indokolván, hogy hatáskörébe csakis a munkaadó és alkalmazottja közt felmerülő vitás kérdések elbírálása tartozik, a konkrét esetben pedig nem a munkaadó és munkás közti ügyviszonyból keletkezett a panaszosnak a követelése, hanem egy törvénytelen cselekedetéből, mely szerint munkásának béréből a végrehajtásilag lefoglalt részt le nem vonta. Ehhez képest a bíróság és az iparhatóság között hatásköri összeütközés esete merült fel. a melynek elintézéséül a minisztertanács a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg.*) A hatáskör kérdését ugyanis a keresetben érvényesített követelés alapján kell megitélni. Az ügygondnokot a bíróság az 1881 : LX. törvényczikk 124. §-a értelmében az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelésnek per utján behajtására rendeli ki és ehhez képest az ügygondnok keresetét annak a munkabérkövetelésnek a behajthatása *) A kir. minisztérium ebben a kérdésben felmerült két hatásköri összeütközési esetet az 1903. évi május hó 6. napján tartott tanácsában döntötte el (15398. és 15379|1893. I. M. sz.)