Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 1. szám

3 a nyilvános javakhoz tartozik-e, az illető közigazgatási hatóság felvilágosítás iránt megkeresendő." Később, az 1896. évi 14,880. sz. alatt azt is kijelentette az igazságügyminiszter, hogy az utczákon és köztereken átfolyó patakok es csatornák szintén nem- veendők fel a betétekbe, amennyiben az utczáknak es köztereknek kiegészitő részei. Nagyon gyakran megtörténik, hogy olyan terület, amely addig köz- vagy nyilvános vagyon, utcza, köztér stb. volt és a miatt nem volt telekkönyvezve : később magán-tulajdonná válik. Az ilyenekről gondoskodott törvényhozásunk, hogy akár a telekjegyzőkönyvekbe, akár a betétekbe bármikor könnyű szerrel fel lehessen venni. Még pedig az által gondoskodott, hogy az 1889. évi XXXVIII. t.-czikk 35. §-ának 4. pontjában felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy rendelettel szabályozza azon ingatlanok telekkönyvezésénél követendő eljárást, melyek a betétszerkesztésnél a betétekbe föl nem vétettek, vagy a betétek szerkesztése után képződtek, vagy váltak a magán-forgalom tárgyaivá s az igazságügyminiszter ezen felhatalmazás alapján a telekkönyv kiegészitéséről szóló 1892. évi 33,933. számú rendeletet kiadta. Az 1892. évi XXIX. t.-czikk 15. §-ának b) pontjában pedig arra hatalmazta fel az igazságügyminisztert, hogy a helyszinelésre és póthelyszinelésre vonatkozó eljárási szabályokat módosíthatja és kiegészítheti: s az igazságügyminiszter ezen felhatalmazás alapján a póthelyszinelésről szóló 1896. évi 70,972. sz. rendeletet adta ki. Azonban az is gyakran megtörténik, hogy valamely ingatlan vagy az ingatlannak valamely része azután válik köz- vagy nyilvános vagyonná, utczává, köztérré stb., miután már rövidebb vagy hosszabb ideig, sőt emberi emlékezetet meghaladó idő óta magántulajdont képezett s ennek következtében a telekjegyzőkönyvbe vagy a betétbe fel van véve. Ez leggyakrabban megtörténik utczák vagy közterek szabályozásánál, vagy uj utczák, közterek nyitásánál. Most már az a kérdés, hogy az ilyen, eddig a telekjegyzőkönyvben vagy betétben szereplő ingatlanra hogy kell megvalósítani azt a szabályt, hogy a köz- vagy nyilvános javak sem a telekjegyzőkönyveknek, sem a betéteknek nem képezik tárgyát. Részletesebben kifejezve pedig az a kérdés; 1. hogy milyen okirat alapján lehet az ilyen ingatlannak vagy az ingatlan ilyen részének telekkönyvezetlenné leendő tételét elrendelni? 2. hogy milyen telekkönyvi bejegyzéssel, a bejegyzések mely fajával, bekebelezéssel-e, előjegyzéssel-e, feljegyzéssel-e vagy bejegyzéssel (az 1893. évi 24,366. sz. igazságügyminiszteri rendelet 81. §-a) kell a telekkönyvezetlenné való tételt a telekjegyzőkönyvben (betétben) foganatosítani ? Ezekre, bár a telekkönyvi rendtartás 56. §-a f) pontja ki-