Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

61 a még le nem járt bér-, illetőleg haszonbérösszegek lefoglalását is magában foglalja: amiből viszont az következik, hogy a le nem járt bér-, illetőleg haszonbérösszegek lefoglalása is csak a haszonélvezet lefoglalására vonatkozó szabályok szerint történhetik. De magában a végr. törvényben előforduló többrendbeli intézkedés is erre mutat. A 149. §. szerint a függő termés — mint tartozék — az ingatlannal együtt rendszerint elárvereztetik : tehát a függő termést a vevő nyeri meg. Ennek megfelelően a 181. §. szerint az árverés napja után esedékes bérösszeg a vevőt illeti. Folyománya e két rendelkezés annak, hogy a függő termés az ingatlan tartozéka s hogy a le nem járt bérösszeg a függő termés helyébe lép; a le nem járt bérösszeg iránti követelési jog is össze van kötve tehát az ingatlannal, illetőleg annak haszonélvezetével; következőleg a le nem járt bérkövetelés önálló, független követelésnek nem tekinthető, annál kevésbé, mert ha a bérleti viszony idő előtt megszűnik, maga a követelés meg sem születik. A végr. törv. 208. §-ának utolsó bekezdése szerint a haszonélvezet lefoglalása esetén a haszonélvezet házi kezelés vagy bérbeadás által hasznosítható. A végr. törv. tehát megengedvén, hogy a lefoglalt haszonélvezet bérbeadás utján is hasznosítható legyen: ebből is következtethető, hogy olyan esetben, amidőn az ingatlan már bérbe van adva, amidőn tehát a haszonélvezet gyakorlása az ezután lejárandó bérösszegek beszedésében áll, nem lehet más módja a haszonélvezet tartalmát tevő bérösszegek lefoglalásának, mint olyan esetben, amidón bérlet nem forog fenn. A végr. törv. 211. §-a szerint a haszonélvezetre vezetett végrehajtás az ingatlannak elárverezését nem akadályozza és ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján még függő termésre — és amennyiben az ingatlan bérbe van adva — az árverési napon még nem esedékes bérösszegre nézve a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatálya nincs. E rendelkezés is folyománya annak a szabálynak, hogy a függő termés az ingatlan tartozéka és az optkv. 457. §. ama szabályának, hogy a zálogjog a zálog növedékére és tartozékára, következőleg a hasznokra is kiterjed, mig ezek elkülönítve vagy beszedve nincsenek: ha tehát a dolog állaga a hitelezőnek, annak hasznai pedig utóbb másnak vannak elzálogogositva, az utóbbi elzálogositás csak a már elkülönitett és beszedett hasznokra nézve hatályos. Ugyané szabályokból folyik a végr. törv. 212. s-ának az a rendelkezése, mely szerint azok a jelzálogos hitelezők, akik az ingatlan állagára a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt szerezték meg a végrehajtási jogot, a tlkvi hatósághoz beadandó kérvényben követelhetik, hogy a függő termésből befolyt összeg vagy a bérösszeg ne fordittassék annak a követelésére, aki a haszonélvezetre vezette a végrehajtást, hanem egyelőre birói letétben tartassék; és ha az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számitott egy év alatt elárvereztetik: a függő termésből bejött összeg vagy a bérösszeg az ingatlan vételárhoz csatoltatik.