Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

m A felszámítás befejezése után a biró az 1881: LX. t.-cr. 195. §-a értelmében minden egyes kifogásolt tétel tárgyában a kifogást tevőket és az ellenérdeküeket meghallgatni s nyilatkozataikat a netaláni bizonyítékokra, való hivatkozás mellett a jegyzőkönyvbe iktatni tartozik. Itt van ez alkalom arra, hogy egyrészről a kifogást tevő jelzálogos hitelező vagy végrehajtási szenvedő kifogásait tüzetesen kifejtse és kimerítően megindokolja, —-'másrészről pedig, hogy a kifogással megtámadott követeléssel biró jelzálogos hitelező azok megerőtlenitésére szolgáló minden adatot és érvet felhozzon. E meghallgatásnak azonban nem szabad alak szerű tárgyalássá fajulnia: — annál kevésbé szabad a bírónak megengedni azt. hogy maguk a felek írják be a jegyzőkönyvbe kifogásaikat és védelmüket; mert mindent élőszóval kell előadniok s magának a bírónak kell azokat velős rövidséggel jegyzőkönyvbe vennie. Csakhogy a legtöbbször nem így járnak el. A kifogásokat vagy egyáltalán ki nem fejtik s meg nem indokolják, vagy pedig csak felületesen, breviter vt confuse. Az meg épen gyakori, hogy az ellenérdeküeket meg non hallgatják. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidézése daczára a sorrendi tárgyalásra meg nem jelent, az 1881: LX. t.-c:. 192. §-ának 6-ik bekezdése szerint csupán a bejegyzett tökekövetelés veendő számításba. A törvény eme rendelkezése azonban csak akkor áll, ha a követelés egyszerű zálogjoggal van biztosítva ; de nem egyszersmind akkor is, ha a végrehajtási jog mar fel van jegyezve, vagy végrehajtási zálogjog van bekebelezve, mert ilyenkor a bekebelezett kamatokat és költségeket a jelzálogos hitelező meg nem jelenése esetében is fel kell számítani azért, mert azok meg vannak Ítélve épen ugy, mint maga a tőkekövetelés. De az ilyen jelzálogos hitelező elmaradásának is meg van az a hátránya, hogy ő is elesik attól a jogától, hogy a mások javára történt felszámítás ellen kifogást és az ő követelése ellen emelt kifogásokra észrevételeket tegyen. Hányszor megtörténik azonban a gyakorlatban, hogy a meg nem jelent hitelező követelesére nézve egyik-másik megjelent hitelező azt mondja, hogy az ki van fizetve, vagy megszűnt, vagy hogy fenn nem áll: s a biró azt egyszerűen kihagyja, a helyett, hogy sorozná s a tett kifogást jegyzőkönyvre venné ! De volt olyan eset is, mikor a biró minden kifogás nélkül is kihagyta a meg nem jelent jelzálogos hitelező követelését pusztán a miatt, mert megidéztetése daczára meg nem jelent. A biró a sorrendi tárgyalást hivatalból tűzi ki és azt hivatalból tartja meg. Ennélfogva jegyzőkönyvet kell fölvennie, a felszámítást a végrehajtási iratok és a telekkönyv alapján teljesítenie és a sorrendet a végrehajtási törvény rendelkezései szerint meg kell állapítania akkor is, ha a tárgyalásról minden érdekelt fél elmarad. Helytelen tehát az a gyakorlat, mely szerint ily esetben hivatalos jelentést tesz a biró s annak alapján ujabb határnapot tűz ki. (Folytatjuk.)