Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

56 sorozva olyan adók és illetékek is, amelyek az 1881: LX. t.-cz. 189. §. b) pontja szerint nem előnyös természetűek ; holott ha azoknak előnyös tételként való í'elszámitását bárki a felek közül kifogásolta volna, bizonyára már az elsőbiróság, esetleg felfolyamodás utján a másodbiróság az ilyen nem előnyös természetű kir. kincstári követelést kihagyta volna az előnyös tételek sorából. De hát a magyar átok: a felületesség itt is raegkivánja a maga áldozatait. Felek és ügyvédek a fajunkkal járó könnyelműségnél fogva sokszor nem figyelnek és nem ügyelnek eléggé a felszámításra s csak akkor veszik észre a hibát, mikor már a sorrendi végzést olvassák. Sebbel-lobbal adják be aztán a felfolyamodást, amelyben csürik-csavarják a paragrafusokat s mindenkép igyekeznek mulasztásaikat helyrehozni. De mindhiába. A tlkvi hatóság a kielégítési sorrendet a bemutatott jegyzőkönyv alapján köteles megállapítani. Ennélfogva olyan felszámítást, legyen az bár előnyös vagy jelzálogos követelés, amelyet senki sem kifogásolt, a tlkvi hatóság nem érinthet. Nyilvánvaló tehát, hogy a tlkvi hatóság csak akkor vizsgálhatja meg azt, hogy a kimutatásban kitüntetett adók és illetékek a 189. §. szerint az előnyös tételek közé tartozandók-e vagy sem ? ha e tekintetben kiíogás történt; e nélkül a tlkvi biró ebben a kérdésben sem dönthet, mert hiszen kifogás nélkül erre nézve sem áll előtte semmiféle kérdés. Ugyanez áll a jelzálogos követelések fel számítására és sorozására nézve is. A sorrendi tárgyalásoknál még a következő — felületesség szülte — hibákra és szabálytalanságokra bukkanunk : 1. A tárgyalás megkezdése előtt nem állapítjuk meg névszerint s nem veszszük be a jegyzőkönyvbe, hogy kik vannak jelen ? hanem rendszerint megelégszünk annak leírásával, hogy „Jelenlevők alulírottak. " Pedig annak megállapítása, hogy ki van jelen? és hogy ki nincs jelen ? elengedhetlenül szükséges azért, mert annak igen fontos jogi következményei vannak. E megállapítás és jegyzőkönyvrevétel elmulasztása nem volna baj akkor, ha a jegyzőkönyvet minden jelenlevő tisztán és olvashatóan aláírná, illetve kézjegyével ellátná, — s nem mulasztanók el soha megjegyezni azt, hogy aláírás előtt kik és miért távoztak cl ? Csakhogy az aláírások a legtöbbször olvashatatlanok — és elfelejtjük megjegyezni vagy azt, hogy aláírás előtt kik távoztak el ? vagy pedig azt, hogy miért távoztak el ? 2. Midőn ügyvéd vagy más meghatalmazott, törvényes képviselő, gyám vagy gondnok jelenik meg: gyakran elfelejtjük kiírni egyszersmind azt is, hogy kit vagy kiket képvisel ? illetve hogy kinek vagy kiknek a nevében jelenik meg ? De nemcsak ezt feledjük el. Megfeledkezünk arról is, hogy a meghatalmazást vagy megbízást bekivánjuk é s a jegyzőkönyvhöz csatoljuk, illetve — ha már van ilyen — megjegyezzük azt, hogy az mely számnál van az iratok közt ?