Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 3. szám - A sorrendi tárgyalásról. 1. r.

34 meghozatalával járó fáradságtól, a felek pedig a többszörös költ­ségtől is. Csakhogy ez az eljárás merőben törvényellenes. A birónak nem szabad a vételár befizetésére várnia, sem e czélból az árverési vevőt sürgetnie, hanem neki kötelessége az 1881: LX. t.-cz. 188. §-a parancsoló rendelkezésénél fogva azonnal, mihelyt az árverés jogerőre emelkedett, a sorrendi tárgyalásra hivatalból határnapot tűzni még akkor is, ha a bánatpénznél egyebet az árverési vevő még nem is fizetett volna be. így is cselekesznek sokan. De ezek között megint akadnak többen olyanok, akik az 1881 : LX. t.-cz. 194. §-ának abbeli rendelkezését, miszerint „a felszámítás addig folytattatik, mig a kifogás alá nem vett tételek általa vételár kimerítve nincs", félreértve a sorrendi tárgyalást mindig csak a befizetett bánatpénz, illetve a befizetett vételárrészlet erejéig tartják meg; vagyis a felszá­mítást és sorozást csak addig teljesitik, amig a már felszámított tételek a befizetett bánatpénzt, illetve a már befizetett vételár­részletet ki nem merítik. Ebből aztán iszonyú állapotok kelet­keznek. Vegyünk csak egy példát a sok közül. Az árverés jog­erőre emelkedvén, a biró kitűzi a határnapot a sorrendi tár­gyalásra. A felek megjelennek, a kir. kincstár beküldi kimuta­tásait és elküldi megbízottját; ezek valamennyien felszámítják költségeiket. A biró azonban csak az előnyös tételeket számítja fel ; mert ezek a befizetett bánatpénzt már kimerítik, ennélfogva a további felszámítást abban hagyja, a jelzálogos követeléseket tehát mellőzi. Meghozza azután a biró törvényes határidőben a felvett jegyzőkönyv alapján a sorrendi végzést, amelynek jogerőre emelkedése után kiutalja a befizetett bánatpénzt. Igen ám ; de az árverési vevő nem fizet be egy részletet sem. Végrehaj­tató kér ellene az 1881: LX. t.-cz. 185. §-a értelmében ujabb árverést. Megtartatik. dogerőre emelkedése után a biró kitűzi a határnapot a sorrendi tárgyalásra ; de mert a vevő a bánatpén­zen kivül egyebet be nem fizetett: a második sorrendi tárgya­láson sem folytatja tovább a felszámítást, mint csak a befizetett bánatpénz erejéig. A megjelent felek és kir. kincstári képviselő megint csak felszámítják költségeiket, amiket a biró meg is állapit. A felvett jegyzőkönyv alapján meghozza a biró a má­sodik sorrendi végzést és ennek jogerőié emelkedése után a második kiutaló végzést. De nem tesz eleget az árverési föl­tételeknek a második, majd a harmadik, negyedik és ötödik vevő sem. Ugyanazon módon megtartatik aztán a harmadik, negyedik és ötödik sorrendi tárgyalás is s meghozatik a harmadik, ne­gyedik és ötödik sorrendi végzés is, mindig csak a bánatpénz erejéig. Végre az ötödik vevő befizeti az első vételári részletet, amire nézve a biró megtartja a hatodik sorrendi tárgyalást. Azután befizeti a vevő a második részletet, majd később a har­madik, vagyis utolsó részletet, a melyre nézve a biró megtartja a hetedik és nyolezadik sorrendi tárgyalást s ezzel a végrehaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom