Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 3. szám - A sorrendi tárgyalásról. 1. r.

35 tási ügy rengeteg sok hiábavaló költséggel, munkával és fáradsággal véget ért. Azok is, ezek is egyaránt törvénytelenül járnak el. Az 1881: LX. t-ez. 188. §-áüak abbeli rendelkezéséből, amely szerint „a tlkvi hatóság az árverés jogerőre emelkedése után a sorrendi tárgyalásra hivatalból tüz ki határnapot", kétségtelen, hogy ezt a bírónak tennie kell, tekintet nélkül arra, hogy az árverési vevő eleget fog-e tenni az árverési föltételeknek vagy sem ? Tehát tekintet nélkül arra, hogy a bánatpénzen kivül fizetett-e már be valamely részletet vagy sem ? Az 1881: LX, t.-cz. 194. §-ának utolsó bekezdésében emiitett vételár alatt pedig nem lehet egyebet érteni, mint azt az egész vételárat, ami a vevőre leüttetett, tehát semmi esetre sem annak részletét, vagy épen az általa lefizetett bánatpénzt. E két §-t egybevetve nyilvánvaló, hogy az árverés jogerőre emelkedése után azonnal ki kell tűzni a határnapot a sorrendi tárgyalásra, tekintet nélkül arra, hogy a vételárat a vevő be fogja-e fizetni vagy sem ? A sorrendi tárgyaláson pedig az elárverezett ingatlan egész vételárává nézve kell a felszámítást teljesíteni mindaddig, amig a kifogás alá nem vett tételek által az ingatlannak egész vételára (tekintet nélkül arra, hogy be van-e az már fizetve vagy sem? és tekintet nélkül arra, hogy be lesz-e az fizetve vagy sem?) kimerítve nincs; vagy az összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak. Világos a törvénynek az a czélzata, hogy rendszerint csak egy sorrendi tárgyalás legyen és hogy ennélfogva csak egy sorrendi végzés és csak egy kiutaló végzés keletkezzék. De el is lehet érni ezt a czélt csaknem minden végrehajtási ügyben. Ha a tlkvi biró mindjárt az árverés jogerőre emelkedése után kitűzi és megtartja az elárverezett ingatlan egész vételárára nézve a sorrendi tárgyalást, ha azon felszámítja a jelzálogos követeléseket egész addig (sőt még néhánynyal azon tul is, mert mindig czélszerü valamivel többet felszámítani), amig az elárverezett ingatlan egész vételára kimerítve nincs, illetve amig az összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak és ha az ekként megtartandó sorrendi tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján meghozandó egyetlenegy végzésben állapittatik meg a kielégítési sorrend: akkor merőben közömbös az, hogy az első avagy csak az ötödik árverési vevő tesz-e eleget az árverési föltételeknek, mivel ez a körülmény a jogerős sorrendi végzést már semmifélekép sem érintheti s legföllebb csak a kielégítés mérvére folyhat be annyiban, amennyiben az ingatlan vételárának apadása vagy növekedése folytán kevesebb vagy több sorozott jelzálogos követelés, illetve valamely sorozott jelzálogos követelés csak részben avagy egészben lesz kielégíthető. (Folytatjuk.)