Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 1. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 1. r.

betétszerkesztés és telekkönyvi helyesbítés alkalmából) felvett jegyzőkönyvéit, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886 : XXIX. t.-cz. 59. és az 1891 : XVI. t.-cz. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket (a melyeket a végett adnak be a telekkönyvi hatósághoz, hogy a betétek forgalomba adásáról szóló hirdetményt nekik is megküldje, továbbá a telekkönyvi hatósághoz a bejegyzés tárgyául szolgáló ingatlan bejegyzése végett, avagy a telekkönyvi hatósághoz a teherlapon levő bejegyzés törlése tárgyában felvett külön jegyzőkönyvnek a telekkönyvi hatóság által leendő elintézése végett, végül a betétszerkesztő-bizottsághoz a külön jegyzőkönyv soron kívüli elintézése végett beadott kérvényeket), továbbá az 1886: XXIX. t.-cz. 58., a; 1889: XXXVIII. t.-cz. 27. és az1892: XXIX. t.-cz. 8. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket (a telekkönyvezetlen és a többszöresen telekkönyvezett ingatlanoknak a tényleges birtokos nevére való felvétele esetében használható tulajdoni kereseteket) és az ugyanezek alapján hozott hirói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzökönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok, úgyszintén a bemutatott, vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Bélgegmentesek az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. szakaszaiban megkívánt lelkészi bizonyítványok mellett vagy azok helyett az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-cz. következtében szükséges állami anyakönyvvezetöi bizonyítványok is. Az állami anyakönyvvezetök a jelen §. szerint bélyegmentes anyakönyvi kivonatokat, családi értesítőkét és bizonyítvány okai díjtalanul állítják ki. Xyilvánkönyvi jogok törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor hélyegmentes, ha a töröltetni kért jog az 1899. év végéig szűnt meg. 4. Az egyszeres illetéktől való mentesség részletezése. Amint látjuk, betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbítéskor 1. illetékmentességnek és 2. bélyegmentességnek is van helye. Az illetékmentesség a) az egyszeres és b) a felemelt illeték vagy birság megfizetésétől való mentességre terjed ki. Azonban sem az illetékmentesség, sem a bélyegmentesség nem terjed ki mindenre, hanem mind a kettőnek vannak bizonyos korlátai, ugy hogy bizonyos körülmények közt a készpénzben fizetendő illetéket is teljes mértékben meg keli fizetni, sőt felemelt illetéknek vagy birságnak is van helye és bizonyos kö-