Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 1. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 1. r.

6 rülmények közt a bélyegeket is teljes mértékben fel kell ragasztani, épen ugy, mintha betétszerkesztésről vagy helyesbítésről szó sem volna. Ez a korlátolt bélyeg- és illetékmentesség azonban a) a betétszerkesztésnél és b) a telekkönyvi helyesbítésnél egészen azonos. Az egyik szakasz az 1900. évi XV. t.-cz. 13. §-a a készpénzben fizetendő egyszeres és felemelt illeték vagy birságtól való mentességet szabályozza és ezek korlátait állapítja meg. Tudjuk, hogy a betétszerkesztéskor és a telekkönyvi helyesbítéskor átírt ingatlanok közt a) vannak olyanok, a melyek telekkönyvön kivül több átruházáson vagy örökösödésen, tehát több átháramláson mentek át és b) vannak olyanok, a melyek telekkönyvön kivül csak egy átruházáson vagy örökösödésen mentek át, vagyis a telekkönyvi tulajdonosról közvetlenül háramlottak át a tényleges birtokosra. A készpénzben fizetendő illetéktől való mentességről csak abban az esetben lehet szó, ha az ingatlan több telekkönyvöm kivüli átháramlásnak képezte tárgyát. a) Az illetékmentesség esetei. A több átháramlás esetén élvezhető illetékmentesség szabályait legrövidebben a következő három pontba foglalhatjuk össze : Betétszerkesztés és telekkönyvi helyesbítés alkalmával az olyan átháramlások illetékmentesek, a melyek : a) közbeesnek, b) az 1900. évi június 19. előtt jöttek létre, c) a fizetési meghatalmazás az 1901. évi június 19-ig nem volt kézbesítve. Ezek a követelmények nem vagylagosak, vagyis nem elég, hogy közülök csupán egyik vagy másik vagy a harmadik fennforogjon, sőt még az sem elég, ha közülök akármelyik két feltétel meg van és mellőlük a harmadik hiányzik: az illetékmentesség csak az esetben áll be, ha mind a három feltétel együttesen fennforog. Például: A mezőtúri 6742. sz. tjkbe felvett Petrényi István nevén álló 19. hrszámu házat a telekkönyvi tulajdonos eladta Magyar Jánosnak, ez pedig eladta a telekkönyvi betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Ványi Pál tényleges birtokosnak. Ebben az esetben a Petrényi István és Magyar János közötti adásvétel közbeeső jogügylet. Ennél az a) alatti feltétel, hogy közbeeső legyen, megvan. Már most, ha a b) és c) alatti feltételek is megvannak hozzá, illetékmentes lesz ; vagyis, ha az 1900. évi június 19. előtt jött létre és hozzá még a fizetési meghagyást az 1901. évi június 19-ig nem kézbesítették, megvan az illetékmentessége. Az, hogy bejelentették-e, vagy nem jelentették