Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1901 / 1-2. szám - A betétszerkesztéshez
15 községben a biró egy irnok segítségével tárgyalna, addig más község azonosítási munkálata is befejeztetnék és a biró nyugodtan, minden boszankodás nélkül tárgyalhatna, illetve más községben tovább tárgyalhatna, a letárgyalt község tényleges szerkesztését ismét ugyanazon azonositó végezhetné. Dr. Csavargó a betétszerkesztés sikeres működését a személyi kérdéssel kapcsolta egybe. Én sem térek ki e kérdés elől, azért nem, mert a betétszerkesztő birák helyzete eddigelé aggasztó volt. Téves és sorsunkba vágó szomorú körülményt hoztak fel eddigelé a birák, de különösen az albirák előléptetésére és ez az átalány. Mint átok nehezedett ez átalány nyakunkon, ha viszonyítjuk más birák és albirák előléptetési arányához. Miben is áll az az átalány ? Fuvardíj és napidíjból. Valójában azonban mind a két dij csak előlegezés a több kiadásra, de többletfizetésről szó sincs, amikor többet vagyunk kénytelenek kiadni fuvarra, mint amennyit kapunk. A napidij-átalány pedig abban culminál, ha legény az illető biró, ugy egy parasztnál fülledt szagú szobában veheti magához az össze-vissza tákolt ételeket és italokat, avagy bűzzel telt korcsmában kell elköltenie azt a többletét, amit rendes állományban levő bírák, kiküldetésük alkalmával megtakaríthatnak. Ha pedig családos ember, akkor csak vigyen ki egy töltött erszényt, piacz hiányában majd gondoskodnak a község lakói, hogy ez mihamarább üres legyen. De nagyon is téves nézet uralkodik a többlet körül, ha az igazságot igaz-mérleggel mérlegeljük, tartson valaki vizsgálatot az egyes bíróságoknál, nem jut-e ama tény konstatálására, hogy itt is egyes biró .150, tán 200 frt többletet nem szerez-e ? azon előnynyel, hogy ezt meg is takaríthatja, hogy működésében függetlenül jár el, hogy nincs per-patvara, mint ezt sajnosán konstatálni kell a betétszerkesztő bíróról, a vele működő személyzettel nincs böszusága és nincs mérge és azon előnye, hogy 5—6 év után, szorgalmát méltatva előléptetik, mit e statisztikai adat igazol. Ugyanis a kinevezési időt véve. nálam sokkal hátrább álló albirák közül 1897-től 1900. évi augusztusig 179 albiró lett járásbirónak, illetve törvényszéki bírónak kinevezve. Ha az átalány képezné ama tövist, mely miatt elő nem léphetünk, törüljék el azt, mert azon az áron, hogy mint albiró őszüljön meg valaki, mivel átalányt kap, de hasznot nem huz belőle, nem kérünk átalány-kedvezményt — legalább én nem! A többletfizetés az az akadály, melynek czime alatt rólunk albirákról eddigelé teljesen megfeledkeztek oly annyira, hogy a velünk működő segédszemélyzettel szemben is háttérbe szorultunk. Mint díjnok működött mellettem valaki s most már segédtelekkönyvezető. Tehát négyszeres előléptetés. Az önálló irnok 6—7 községet végez és segédtkvvezetővé lesz anélkül, hogy a bíróval működő személyzet képessége és viselkedése tekintetében, a betétszerkesztő bírótól informáczió beszereztetnék, holott ha egy albiró szorgalmasan járt el a bizottságban s teljesiti