Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1901 / 1-2. szám - A betétszerkesztéshez

191 a mi népünk nem elég érett arra, hogy a törvényt magára néz veüdvösnek találja, mert minden törvényben csak állami financziális érdeket vél felfedezni. Kerüli tehát a betétszerkesztést. Ama nagy jelentőségnél fogva, amelylyel akár közgazdasági, akar igazságügyi, akár flnancziális szempontból bir a hitelkönyv, az államnak az egyének közönyén tul kell tenni magát és a birtok rendezését mindenkire kötelezővé tenni, mert Írbe- ^ rális törvénynek azt tartom, mely az egyénre és az egyének * összességére, tehát a közérdekre üdvös és czélirányos. Hányszor fordul elő nálam, hogy a meghívott egyén oda nyilatkozik : hadd álljon továbbra is a birtok dédapám nevén, az én nevem is az. a birtokból senki ki nem hajt. Nem ritka eset, hogy valaki szerződésszerüleg birja a birtokot, de nevére nem jegyezteti be, mert hitelezői vannak. A betétszerkesztés ezélja a tényleges birtoklást jogi tulajdonná átváltoztatni, e czélt pedig nem lehet másként elérni, ha a törvény nem mondja ki azt, hogy mindenki köteles a bizottság előtt megjelenni és birtokát rendezni. Ezen intézkedés nélkül, a törvénynyel, a lézengő tlkvi állapotok folytathatására engedély adatik. ad 2. Igazán, szerény eszemmel nem birom felfogni ama eddigi intézkedést, hogy a bizottságba kiküldött biró miért nem lenne képes egy vitás ügy fölött Ítélkezni, midőn az ügynek minden mozzanatára vonatkozó bizonyítékok feküsznek előtte,, mikkel a szóbeliség és közvetlenség folytán, az egyen lelkébe és az ügy meritumába betekintve, annak állása iránt bizonyságot szerez. Sine ira cum studio. kérdem miért e tilalom ? Bizalmatlanságnak a biró iránt nem vehetem, nem is szabad feltételeznem, mert amaz egyén, kit a magas kormány legfelsőbb kinevezés mellett a birói székre emel, magában hordja a bizalom jellegét. Hisz a biró lelkiismerete és becsülete hivataloskodasának úgyszólván gyökere. De mit is tenne az a betétszerkesztő biró mást, mint a rendes állományban levő: hisz előnyösebb helyzetben van ez utóbbinál; mig a betétszerkesztő biró előtt fekszik a vitás kérdés minden rávonatkozó adatokkal, addig a polgári biró a sok okirat beszerzésével, helyszíni szemlékkel, mérnöki szakértőkkel, felek sok költségével oda lyukad ki, hová a betétszerkesztő biró, előtte lévén az ügy megvilágítására minden bizonyíték, költségek nélkül, egyszerűen eljuthat. Avagy kétely merülne fel a birói képesség iránt ? Ezt nem szabad feltételeznem, mert a birói állás qualificatiótól füo;g. Valóban az igazságérzületet fellázítja, ama gyakori eset, hogy a bizottság elé hivott egyén oda nyilatkozik: igaz, bog}' az atyám adta el a kérelmezőnek a birtokát, ki is fizette, nem is birom, de mint apám igazolt örököse, nem engedem az átírást, ha nem fizet 50 frtot. Az ily nyilatkozónak ésetleg vagyona sincsen és a legtöbb esetben a biró szemtanuja annak, hogy képes ily egyén pénzösszegeket kicsikarni. Ez esetben a betét-