Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

149 részére a 01,543/1899. I. M. számú rendelet alapján bélyegtelen telekkönyvi kivonatok ki nem adhatók. (13,984/1900. 1. M.) Folyóiratunkat ujabban ért kitüntetésről adhatunk hirt az alábbi levél közlésével, amelyért hálás szivvel mondunk forró köszönetet. 1382/1900. alisp. szám. Baranya vármegye alispánjától. Nagyságos Káplány Géza urnák, kir. Ítélőtáblai birő, a „Telekkönyv" czimü folyóirat szerkesztőjének Szegeden. Értesítem nagyságodat, hogy becses folyóiratának a telekkönyvi ügyekkel foglalkozóközségi és körjegyzőkre való gyakorlati fontosságánál fogva annak általuk, esetleg a községek által való megrendelését a magam részéről nemcsak helyeselni tudom, de az előfizetés eszközlésére őket a járási főszolgabirákhoz intézett rendeletem utján és az ide megküldött előfizetési fölhívások szétosztása mellett még külön föl is hivtam s a folyóirat megszerzését nekik a legmelegebben ajánlottam. Fogadja tiszteletem nyilvánítását. Pécsett, 1900. évi május hó 6-án. Tormatj János, alispán. A. betétszerkesztö közegeknek járó fuvardíj és napidíj átalány néni tartozván az 1893. évi IV. t.-cz. alapján igényelhető illetmények közé : az ezen átalányok tekintetében felmerülő vitás kérdések érdemi elbírálása a magyar kir. közigazgatási bíróság hatáskörén kívül esik. Egy betétszerkesztő albiró az ellene indított fegyelmi eljárás során hivatalától fegyelmileg felfüggesztetvén, fél fizetésen kivül fuvardíj- és napidíj-átalánya is visszatarthatott. A fegyelmi eljárás befejeztével hivatalába viszahelyeztetvén, a visszatartott félfizetés az 1871. évi VIII. t.-cz. 65. §-ának megfelelően teljesen megtéríttetett, de a fuvardíj- és napidij-átalány kiutalványozása az 1887. évi deczember 18-án 43,900. sz. a. kelt pénz- és igazságügyminiszteri rendelet 3. §-ára való tekintettel, (melynek értelmében a szóban levő átalányok csak a betétszerkesztésnél való tényleges közreműködés tartamára járnak), megtagadtatott. Az elutasitó határozat ellen folyamodó panaszszal élvén, a m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi január hó 23-án 82. k. sz. a. a következő végzést hozta. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt érdemi bírálat mellőzésével visszautasítja. I n d o k o k :. N. N. hivatalától fegyelmileg felfüggesztve volt betétszerkesztő albiró sérelmesnek panaszolja, hogy a magyar kir. igazságügyminiszter panaszló részére a betétszerkesztésnél történt alkalmaztatása idejére járó fuvardíj és napidíj átalányból visszatartott részösszegek kiutalványozását megtagadta. Ebben az esetben azonban az 1896. évi XXVI. t.-cz. 83. §. 1. pontja alapján csak akkor volna helye birói panasznak, ha az 1893 : IV. t.-cz. szerint járó illetményekre való igényből eredő kérdésről vagy ezen igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésről lenne szó. Minthogy a fentemiitett fuvardíj- és napidijátalány nem sorolható az idézett törvényczikk szerint járó illetmények közé s igy a panasz tárgyává tett kérdés érdemi elbírálása ezen bíróság hatáskörén kivül esik :• a panaszt vissza kellett utasítani. (11,412/1900. I. M. sz.) Telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok elrendelése. A kir. igazságügyminiszter az 1886: XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cz.