Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 5. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának a bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 28. r.

L26 A jegyzőkönyv szabályszerűen beiktattatván, a vonatkozó telekjegyzőkönyvben széljegyzendő és annak elintézéséül a tkvi hatóság a következő végzést hozza: 7129/1899. tkvi Végzés. Az 1899. évi október hó 10-én felvett jegyzőkönyv és az 1886. évi XXIX. t.-czikk 15. §-a alapján a tulajdonjog- a lászlófalvi 574. sz. telekjegyzökönyvben A + 1. sor. 1387. helyrajzi szám alatt felvett. Fazekas János nevén álló ingatlanra — Várhelyi Antal tényleges birtokos javára a 300 frt vételár kitüntetése mellett bejegyeztetik és a bejegyzés foganatosítása a tkvi hivatalnak meghagyatik. Miről : 1. Várhelyi Antal és 2. Fazekas János lászlófalvai lakosok, továbbá 3. a m. kir. adóhivatal 4. a m. kir. pénzügyigazgatóság Egerben értesíttetnek. Kelt stb. Itt újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tulajdonjog a tényleges birtokos javára „bejegyeztetik" és nem „bekebeleztetiku; továbbá hogy a bejegyzés szövegében mindig kikeli tenni a törvénynek azt a szakaszát, amelyen a bejegyzés alapul ; mivel a bejegyzés ellen igénybe vehető jogorvoslat (törlési kereset vagy ellentmondás) a szerint igazodik, hogy a bejegyzés mely szakasz alapján rendeltetett el, és igy szerfelett fontos ugy a bejegyzett tulajdonosra, mint harmadik személyekre nézve, hogy magából a tkvi bejegyzésből kivehető legyen : mily jogorvoslattal lehet az illető bejegyzést megtámadni. (Folytatjuk.) Teljes ülési döntvény. A budapesti királyi ítélőtábla 6. számú polgári döntvénye. llcndes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a bizony dó fél ügyvédje is kötelezhető-e ? (Vonatkozással a budapesti kir. Ítélőtáblának 6709/1899. polgári számú és a győri kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett 24. számú [lg. Közi. VIII. évf. 42. lap.] határozatára.) Határozat. Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető. Indokok: A fennálló jogszabályok nem kötelezik ugyan kifejezetten az ügyvédet arra, hogy a tanuk és szakértők járandóságát előlegezze, azonban az ügyvédnek ez iránti kötelezettsége ugy a fennálló jogszabályokból, mint a megbizás teljesítése köriili tevékenységéből és főleg abból is következtethető, hogy a rendes perekben az ügyvédi képviselet kötelező. Az 1873. évi IX, t.-ez. 7. $-a értelmében ugyanis a meghatalmazott ügyvéd közvetlenül felelős azért a bélyegköltségért, mely az általa képviselt fél terhére a per folyamán felmerül. Kétségtelen, hogy a bélyegkiadás a megbizás ellátásával együtt járó költség. Ha tehát a bélyegköltségért a megbízott ügyvéd felelősséggel tartozik, nincs elfogadható ok arra, hogy ez az elv a tanuk és szakértők járandóságára, mint szintén a megbizás ellátásával együtt járó költségre ne alkalmaztassék. Az ügyvédnek a megbizás teljesítése körüli tevékenységéből pedig ezen járandóságok iránti felelőssége azért következtethető, mert rendes perben az ügyfél saját személyében fel nem léphet s a biróság vele közvetlenül nem érintkezik, hanem csakis ügyvéd végezheti a per során elő-