Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 5. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának a bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 28. r.

127 forduló cselekményeket, ennek következtében a tanú és szakértői bizonyítás felvétele iránt ő tesz inditványt és a bíróság a határozatait vele közli. Minthogy pedig a tanuk és szakértők járandósága rendszerint még a per befejezése előtt és így a képviseleti viszony tartama alatt kielégítendő, a helyes és czélszerii pervitel azt követeli, hogy rendes perben a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére kötelezhető legyen az ügyvéd, aki különben is indítványával eme költség felmerülését előidézte. Méltánytalannak sem tekinthető az ügyvéd felelősségének kimondása, mert eltekintve attól, hogy a megbízást elfogadni nem tartozik, már a vele közölt tényállásból rendszerint megítélheti, hogy tanú vagy szakértői bizonyítás szüksége felmerül-e, módjában áll tehát az 1874. évi XXXÍV. t.-cz. 54. s-a értelmében megbízójától olyan összegben követelni előleget, amelyből a tanú ós szakértői bizonyítással együtt járó kiadást fedezheti. Az ügyvéd eme felelősségének kimondása ellen az 1868. évi LIV. t.-cz. 208. és 218. s-ainak ama rendelkezése alapján sem tétethetik ellenvetés, mely szerint a tanuk és szakértők járandóságát a bizonyító fél tartozik előlegezni; mert a törvénykezési rendtartás csak a peres felek jogait és kötelezettségeit szabályozza és annak idézett §-ai a sommás perekre is kiterjednek, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, nyilvánvaló tehát, hogy a törvénykezési rendtartásnak eme §-ai nem rendelkeznek az iránt, hogy a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére a megbízott ügyvéd is kötelezhető-e; az 1893. évi XVIII. t.-cz. 83. §-ának a rendes perekre is kiterjesztett az az intézkedése pedig, hogy a tanú, vagy szakértői bizonyítás foganatosítása megfelelő előleg letételétől tetethetik függővé, az ügyvéd felelősségének kimondását feleslegessé azért nem teszi, mert az idézett §. parancsoló rendelkezést nem tartalmazván, a tanú vagy szakértői bizonyítás foganatosítása költség nélkül is törvényszerűen elrendelhető. Ezek alapján ki kellett elvül mondani, hogy rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére, a bírói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető. Kelt Budapesten, a kir. ítélőtáblának 1900. évi január hó 17-én tartott polgári teljes üléséből. Hitelesíttetett, az 1900. évi február hó 21-én tartott polgári teljes ülésben. KÜLÖNFÉLE. A kataszteri tiszta jövedelemnek koronaértékre való átszámítása a telekkönyvi betétekben. A kir. igazságügyminiszter a kataszteri tiszta jövedelemnek a telekkönyvi betét A. lapján való kitüntetése tárgyában egy felmerült eset alkalmából a következő kijelentést tette : A koronaértékben való közkötelezö számítás behozataláról rendelkező 1899 : XXXVI. t.-czikk végrehajtása tárgyában 1899. évi deczember hó 21-én 69,816/1. M. szám alatt kiadott rendelet 4. pontjának alkalmazásánál a következőket kell szem előtt tartani: Mindazokban az esetekben, amikor a telekkönyvi betétek szerkesztése (19 665/93 I. M. E.1) 65—116. §-ai), illetve amikor a betétek szerkesztése után a telekkönyvek elkülönítése (8688/92 I. M E.2) V fejezet) 1900. évi január hó 1. előtt vette kezdetét, az ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét a telekkönyvi betét A. lapjának 5. rovatában abban az értékben kell kifejezni, amelyben az a kataszteri munkálatban, illetve az elkülönítendő telekkönyvben van jelezve; telekkönyvek teljes átvitele esetén (8688/92. I. M. E. V. fejezet) pedig a betétekben kitüntetett kataszteri tiszta jövedelem értékét érintetlenüf kell hagyni. >) A 19,665/1893. I. H. sz. rendeletet 1. az Igazságügyi Közlöny II. évfolyama 7. számának mellékletén. , .. . ,•• , * , , • , n s) A 8688/1892. I. M. sz. rendeletet 1. az Igazságügyi Közlöny I. évfolyamának (>. számában a 191. lapon.