Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 5. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 2. r.

Jll frt nyerjen kielégítést ; ki van zárva, hogy az egyetemleges zálogjoggal biró hitelező más hitelezők rovására összejátszék valamely a rangsorban jó messze eső hitelezővel. Dr. Szabó Béla, szolnoki ügyvéd. II. E folyóirat 3. számában azt állitottam, hogy a beváltó későbbi jelzálogos hitelezőnek joga van a sorrendi tárgyaláskor azt mondani, hogy „én a beváltott követelést itt sorozni nem kivánom, hanem fentartom jogomat arra nézve, hogy ezt a követelést a még el nem árverezett ingatlan vagyonból elégittessem ki, ennélfogva kérem ennek a beváltott követelésnek rangsorában és annak erejéig saját későbbi követelésemet kifizetni ... A beváltó későbbi jelzálogos hitelező tehát — igy szóltam tovább — nem az előző jelzálogos hitelezőnek követelését, hanem a későbbi rangsorral biró saját követelését fogja megkapni a beváltott előző követelés rangsorában." Arra, hogy én ily véleményt nyilvánítsak, a következő jogeset szolgáltatott okot. Tényállás : Az első sorrendi tárgyaláskor az X. takarókpénztár az elárverezett ingatlanokra C. 3. sorsz. alatt 5900 frt váltóhiteltőke, ennek 8<y0-os kamata és 300 frt költség óvadék erejéig bekeblezett zálogjoga alapján .'5980 frt résztökét és jár. számította fel, s azt kívánta, hogy csakis ez a résztőke és jár. soroztassék. Az Y. takarékpénztár, mint későbbi (C. 5. sorsz. a.) hitelező ugyanezen tárgyaláskor a felszámított követelést beváltani kívánván, az X. takarékpénztárt az általa soroztatni kórt összeggel megkínálta s mivel az X. takarékpénztár ezt az összeget elfogadni vonakodott, azt birói letétbe helyezte, s a következő kérelmeket terjesztette elő : 1. hogy az X. takarékpénztárnak 3980 frt tőkéből s jár. álló követelése az Y. takarékpénztár által beváltottnak mondassék ki, 2., hogy a beváltott követelés az Y. takarékpénztárnak C. 5. sorsz. a. követelése rangsorában soroztassék, végre 3., hogy a C. 5. sorsz. a. követelés, a beváltott követelés rangsorában soroztassék.A sorrendi tárgyalás elhalasztatván, a másodízben tartott tárgyalás alkalmával az X. takarékpénztár olőadta, hogy a C. 3. sorszám alatt bokbelezett követelése egészben fennáll, azt azonban azért nem számítja fel, mert a követelésnek az a része, amelyet az első tárgyaláskor fel nem számított, nem terheli a végrehajtást szenvedőt. Erre az Y. alatti takarékpénztár a tárgyalás befejezése után azt az összeget is a birói letétbe helyezte, amely az X. takarékpénztár egész követelésének fedezésére még szükséges volt, s ebben a letéti kérvényében azt kérte, hogy most már az X. takarékpénztárnak az egész 5900 frt követelése, ruháztassék át ő reá. Az elsöbiróság a letéti kérvényt elkésés okából utasította el, a sorrendi végzésben pedig az Y. takarékpénztárnak a 3980 frt tőkének s jár. beváltása és a C. 3. és C. 5. sorsz. a. követelések tekintetében előterjesztett kérelmét pedig fölében teljesíthetőnek nem találta, azért, mert az X. takarékpeztár igazolta, hogy követelése 5900 frt tőke s jár. áll fenn, az Y. takarékpénztár pedig csokis 3980 frt tökét s jár. kívánta magához váltani.