Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1900 / 5. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 2. r.
110 Erre szerény véleményem szerint a beváltó hitelezőnek nincs joga. Még jobban szembe ötlik ennek visszás volta, ha magát az egyetemleges jelzálogos hitelezőt ugyanazon helyzetbe hozzuk, mibe a beváltó hitelező kerül. Tegyük fel, hogy a 10,000 frt jelzálogon kivül van még ugyanezen hitelező számára a lekötött ingatlanok közül kettőre egy 3000 forintos zálogjog is bekebelezve. Ezen két drb ingatlanság elárvereltetik. Vájjon a sorrendi tárgyalásnál joga van-e a hitelezőnek azt kívánni, hogy a 10,000 frtos követeléséből itt ne soroztassók semmi, hanem annak rangsorozatában soroztassék a későbbi 3000 frt ja ? Szerény véleményem szerint nincs. Sehol soha sem olvastam vagy hallottam az egyetemleges jelzálogos hitelező ezen jogáról. Miért legyen meg akkor ezen joga a beváltó későbbi rangsorral biró hitelezőnek ? Csak egyszerűen rámutatni óhajtok még arra, hogy mennyi összejátszásra ad teret, ha a beváltó hitelező az egyetemleges zálogjog rangsorában soroztathatja követelését. Az egyetemleges zálogjog után be van kebelezve egy nagyobb összegű zálogjog, de oly messze eső rangsorral, hogy a bekebelezés rangsorában egy árva fillér kielégítést sem kapna a hitelező. Ezt ugy ő, mint az egyetemleges zálogjog tulajdonosa tudja. Ezen kielégítést nem is váró hitelezőnek pénze nincs. Az egyetemleges zálogjoggal biztosított követelést magához váltani nem tudja. Az egyetemleges jelzálog tulajdonosa szépen megegyezik vele, hogy fele haszonért egy álügyletet köt vele, átruházza rá a zálogjogot s ő azután manipuláljon az egyetemleg lekötött ingatlanokkal ugy, hogy mindkettőjük követelése kikerüljön. Az egyetemleges zálogjog tulajdonosa tehát még busás mellékhaszonra is tehet szert. Ezt törvényhozásunk semmi esetre sem akarta. Törvényhozásunk czélja csak az volt, hogy ha az egyetemleges zálogjog tulajdonosának joga van az egyetemleg lekötött ingatlanokból akkép kielégítést szerezni, hogy azok egyikét vagy másikát a kielégítés alól elvonhatja s ez által esetleg ezen ingatlanokra később ugyancsak az ő javára bekebelezett zálogjoga alapján egy más követelésére is kielégítést nyerjen : akkor ugyanezen jogot adjuk meg az oly későbbi rangsorral bekebelezést nyert zálogjogos hitelezőnek is, ki kész az előző egyetemleges zálogjogot magához váltani. Ennél több jogot szerény véleményem szerint a beváltó jelzálogos hitelező nem nyerhet s igy az ő követelése csakis a bekebelezés rangsorában kerül kielégítés alá. Ez által ki van zárva az a csaknem megmagyarázhatlan körülmény, hogy egy 10,000 frtos zálogjog alapján esetleg 15,000
