Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

81 D-Öl marad: akkor az ingatlanok tüköré, a telekkönyv sem mutathatja az őt helyettesítő, az őt jelképező helyrajzi számot sértetlen egésznek, hanem a megosztást hiven ki kell tüntetnie, ami csak a helyrajzi számnak törése által történhetik. (Folyt, köv.j RENDELETEK. A kir. igazságüsyminiszternek 1S99. évi január 4-cii 378/1899. I. M. szám alatt kelt rendelete, az erdélyrészi birtokrendezési ügyekben követendő eljárásról 1893. évi 356. I. M. sz. a. kiadott utasítás 41. és 42. §ainak kiegészítése tárgyában. (Az ország erdélyi részeinek területén lévő, továbbá az aradi, szatmárnémetii és zilahi kir. törvényszékekhez ) Az 1892 : XXIV. t.-cz. XXIII. czikkében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : A község egész területe — határa — alatt, mint az 1896. évi május hó 12-én 26,764. I. M. sz. a. kelt rendeletben (Igazságügyi Közlöny V. évfolyam, 6. sz. 200. lap) ki is van emelve, a községnek a közigazgatási beosztáshoz képest vett egész területét kell érteni. Kivételeknek tekintendők azonban azok az esetek, midőn a községek egész határaira kiterjedő tagosításoknál a tagosításból oly területek hagyatnak ki, melyek közigazgatásilag a községhez tartoznak ugyan, de azzal területileg semmi összefüggésben nincsenek és a kataszterben is mint az anyaközség I., II., III. stb. részei külön kezeltetnek. Ellenben részleges tagositás történik azon esetekben, midőn a tagosításból csak egy oly terület hagyatik is ki, mely az anyaközséggel területileg összefügg s mint ilyen kataszterileg az anyaközséggel együtt kezeltetik. Az általános és részleges (külön) tagositás ezen ismérvének megállapítása nem csupán az állami hozzájárulás tekintetében irányadó, hanem mindazokban az esetekben is, midőn az 1893. évi január hó 3-án 356. I. M. sz. a. kelt utasításnak a részleges tagosításnál követendő 71., illetőleg általános tagosításnál követendő 72. §-a alkalmazásáról van szó. TELJES ÜLÉSI DÖNTVÉNY. A kir. Curiának az 1890. évi XXV. t.-cz. 13. § a alapján hozott VIII. sz. polgári döntvénye. Az elsöbiróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881: LX. törvényezikk 237. §-a a) pontja esetében a 239. §. szerint előlegesen az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetik el és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap tűzetik ki, az ellenfél élhet e felfolyamodással ? Vonatkozással a kolozsvári kir. ítélőtáblának 9. számú és a pozsonyi kir. Ítélőtáblának 3. számú teljes ülési ellentétes döntvényeire"; Határozat. Az első bíróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-a a), d) és e) pontjai alapján a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetik el, és a felek meghallgatására egy*) Az idézett kir. ítélőtáblai döntvényeket 1. a III. évf. 9. és 12. számaiban a 14S. és 209. oldalakon.