Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

74 gyei megjelölt és igy egy telekkönyvi jószágtestet képező ingatlanaik egyetlenegy, avagy 2, 3, esetleg 10 telekjegyzőkönyvbe legyenek szétszórva ; ha egyebet nem szólunk is, már csak azért sem ; mivel akkor, ha birtokukról hiteles telekjegyzőkönyvi másolatot kell szerezniök, amúgy egy, emigy pedig 2, 3, esetleg 10 telekjegyzőkönyv hitelesítésének bélyegköltségeit kell viselniök. Ez a kár azonban figyelembe sem jöhet azzal a kárral szemben, amit szenved a szerző akkor, ha az átruházónak tulajdonostársai a lejegyzéshez való hozzájárulásukat megtagadják s ez által meggátolják őt abban, hogy telekkönyvi tulajdont szerezzen. Az élet e tekintetben szomorú példákat mutat tél. Bizony megesik, hogy a tulajdonostársak beleegyezésüket rosszakarat ulag tagadják meg, vagy oly magas pénzösszeg lefizetéséhez kötik, melyet a szerző meg nem adhat. Aztán fonák dolog is az, mikor a + jegy alatt felvett birtokrészletek közül az egyik birtokrészletnek egészben és változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe való árjegyzéséhez nem szükséges a tulajdonostársaknak beleegyezése : ugyanannak a birtokrészletnek átvitelét a tulajdonostársak beleegyezésének hiányában már meg kell tagadni akkor, ha az a birtokrészlet véletlenül I. jegy alatt felvett tkvi jószágtestnek része. Ma már az I. jegygyei való megjelölésnek valami különös értelme nincs. A római számokkal megjelölt telekkönyvi jószágtestek a természetben rendszerint nem képeznek egy összefüggő egészet, hanem az azok alatt csoportosított ingatlanok rendszerint a határnak különböző dűlőiben fekszenek és igy már magukban véve is egy külön egészet képeznek elannyira, hogy közülök bármely külön sorszámmal megjelölt birtokrészietet az 1. alatt megjelölt telekkönyvi jószágtestből vázrajz nélkül le lehet jegyezni és más telekjegyzőkönyvbe átvinni. Azt, hogy két vagy több birtokrészlet a természetben egy egész és igy azok egymástól vázrajz nélkül el nem különíthetők és igy a telekkönyvi jószágtestből térvázlat nélkül le nem jegyezhetők : a sorszám mutatja meg; mert a telekjegyzőkönyv A. lapján egy sorszám alatt felvett akárhány birtokrészlet, például 3. sorsz. (418—426.) hrsz. szántó, rét és legelő a Nagynyomás dűlőben 80 hold 600 D-öl; vagy 7. sorsz. 1216. hrsz. szántó a Hevesben 4 h. 800 • 1217. hrsz. rét „ „ 2 h. 400 • 1218. hrsz. legelő „ „ 6 h. 1200 • 1219. hrsz. erdő „ „ 3 h. 600 • a természetben egy összefüggő és igy vázrajz nélkül egymástól el nem különíthető egészet képez, akár legyenek azok +, akár pedig római I. jegy alatt felvéve. Az ingatlanoknak római I., II. stb. jegyek alatt való csoportosítása és igy azoknak egy tlkvi jószágtestté való egyesítése