Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

75 azért üdvös, mert ez által elejét lehet venni annak, a telekjegyzőkönyv könnyű áttekinthetőségét és gyors megérthetését veszélyeztető s könnyen zavarokra és bonyodalmakra okot szolgáltató eljárásnak, hogy minden egyes birtokrészietet külön terheljenek meg; ami a -f jegy alatt csoportosított ingatlanokra nézve — miután azok közül minden oly birtokrészlet, mely külön sorszám alatt van fölvéve, külön tlkvi és igy külön megterhelhető tlkvi jószágtestet képez — minduntalan előfordul. De el is tért már a joggyakorlat ettől az ósdi felfogástól s a lejegyzéshez a tulajdonostársaknak beleegyezését csak akkor kívánja meg, ha az szétdarabolással jár, amint ezt a jelen folyóirat II. évf. 2. számában az 58. lapon közölt jogeset is bizonyítja, amikor a szegedi kir. Ítélőtábla 1421/1897. p. sz. a. kelt határozatával az elsőbiróságnak elutasító végzését megváltoztatta és az eladó tulajdonostárs jutalékára kért tulajdonjognak bekebelezését azért rendelte el, mert a tlkvi rendt. semmiféle intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy lejegyzés esetében a tulajdonostársak beleegyezését igazolni kellene ; a dolog természete szerint pedig a lejegyzést a tulajdonostársak beleegyezése nélkül csak akkor nem lehet foganatosítani, mikor valamely birtokrészletnek térfogat szerint meghatározott ós a természetben kihasított része a nyilvankönyvi átruházásnak a tárgya; minthogy ily esetben csak valamennyi tlkvi tulajdonostársnak közmegegyezésével lehet meghatározni azt, hogy a közösen és osztatlanul birt ingatlannak a természetben mily térfogatú és hol fekvő része az átruházó telekkönyvi tulajdonostársnak a jutaléka ? ámde a fennforgó esetben a tulajdonjognak bekebelezése nem térfogat szerint meghatározott, hanem csupán az egészhez viszonyított eszményi részre kéretett; ily esetben pedig a lejegyzéshez sem a tulajdonostársaknak, sem a jelzálogos hitelezőknek beleegyezése azért nem szükséges, minthogy az az ingatlan, melyből az egyik tulajdonostársat illető eszményi részre kebelezendő be vevő javára a tulajdonjog, egészben és változatlan tlkvi állással vitetvén át az újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe : a lejegyzés és átvitel sem a tulajdonostársakra, sem a jelzálogos hitelezőkre nem sérelmes. Térjünk át arra az esetre, midőn nem eszményi részek, hanem határozottan megjelölt birtokrészletek egészben vagy azoknak a természetben térfogat szerint meghatározott, s fekvésük és alakjuk szerint külön kihasított részletei ruháztatnak át. Itt a következő esetek fordulhatnak elő. 1. Az átruházandó egész birtokrészlet 1. szám vagy + alatt jön elő. Például a gyöngyösi 18. sz. tjkvben A. I. alatti tlkvi jószágtestből az A. I. 3. sorsz. 794. hrsz. vagy az A. + 1. sorsz. 4695. hrsz. birtokrészlet egészben ruházandó át. A. I. szám alatt foglalt 3. sorsz. 794. hrsz. egész birtokrészlet lejegyzés, — az A. + 1. sorsz 4695. hrsz., egész birtokrészlet pedig átjegyzés mellett, de mindig vázrajz nélkül viendő át más telekjegyzőkönyvbe. Az, hogy egynek avagy többnek nevén áll-e a kérdéses birtokrészlet? /