Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 2. szám - Dologi jog érvényesítését czélozza-e az 1881. évi LX. t-cz 197. §-a második bekezdésének első pontjában meghatározott kereset?

40 Dologi jog érvényesítését czélozza-e az 1881. évi LX. t-cz, 197, g-a második bekezdésének első pontjában meghatározott kereset? Irta: Dr. Kemény Andor, kir. törvszéki biró. Ha az elárverezett ingatlanra a zálogjog valakinek javára a tkvi rendtartás 65. §-a értelmében, összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül, egy bizonyos legmagasabb összeg erejéig van bekebelezve, az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a értel­mében ugy az adós, mint a jelzálogos hitelezők jogositvák az ilynemű zálogjoggal biró hitelezőnek a sorrendi tárgyaláskor fel­számított követelését kifogásokkal megtámadni s kifogásolás ese­tén a félszámitást eszközlő hitelező utasitandó perre. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §-ának 1. pontja szerint som­más eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak a személyes (kötelemjogi) keresetek, ha a kereset tárgya járulé­kok nélkül 500 frt értéket,— ellenben annak 2-ik pontja szerint az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-ában a birtokbiróságok hatásköré­hez utasitott perek csak abban az esetben tartoznak sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez, ha a per tár­gyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. Egy előfordult esetben a fiúnak elárverezett ingatlanára 450 frt mint legmagasabb összeg erejéig a tkvi rdtts 65. §-a ér­telmében szerezhető ilynemű zálogjog volt az apa javára beke­belezve annak a követelésnek a biztosítására, amely a üuért az n—i takarékpénztárnál 400 frt váltóösszeg erejéig kibocsátói mi­nőségben szívességből vállalt váltó-kötelezettségből az apa részére keletkezendő volt/1) A sorrendi tárgyalás alkalmával az apa, aki a váltóösszeget a takarékpénztárnak az ellene váltói uton elren­delt kielégitési végrehajtás során kifizette, követelését a költsé­gekkel együtt 435 frt 57 krban számitotta fel s kérte azt a javára bekebelezett zálogjog tkvi rangsorozatában a kielégitési sorrendije felvenni. Az adós, aki egyszersmind az elárverezett ingatlanok tkvi tulajdonosa is volt, a követelés ellen kifogást nem tett; ellenben a tkvi rangsorozatban utóbb következő jel­zálogos hitelezők azt kifogással támadták meg, mely kifogás kö­vetkeztében a felszámitást tevő jelzálogos hitelező (az apa) a kifogásoló jelzálogos hitelezőkkel szemben az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a második bekezdésének első pontja értelmében perre utasíttatott s keresetét az egyik kifogásoló hitelezőre nézve lakhely szerint illetékes kir. járásbíróság előtt valamennyi kifo­gásoló hitelező ellen egy keresettel a kitűzött határidőben meg is inditotta. AJ peresek a kereset ellen az 1893. évi XVIII. t.-czikk második bekezdésének 2. pontja alapján pergátló kifogással él­tek, azt vitatván, hogy felperes keresete dologi jog érvényesité­*) Ismételni kívánom, hogy a kibocsátói aláírás szívességből történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom