Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 6. szám - A követelés átruházása

83 végzéseket T —iana takarék- és hitelintézet mint jelzálogos hitelezőnek kézbesittesse. Indokok : Az első bíróság azáltal, hogy 11,696/895. tlkv. sz. alatt hozott sorrendi végzésének 22-ik pontjában foglalt rendelkezést, valamint a 13,319/895. tlkv. sz. alatt hozott kiutaló végzésének 28. és 29. pontjaiban foglalt intézkedéseket megsemmisítette és illetve hatályon kivül helyezte, az 1881 : LJX. t -cz. 39. §-ának a) pontjába ütköző és hivatalból észlelendő eljárási szabálytalanságot követvén el, folyamodással megtámadott végzésének a megsemmisítő rendelkezést tartalmazó részét az 1881 : LIX. t.-cz. 58. § áuak intézkedéséhez képest megsemmisíteni kellett. Minthogy továbbá az 1881 : LX. t.-cz. 188. §-ának első bekezdése értelmében a tlkvi hatóság az általa kitűzött sorrendi tárgyalásra a telekkönyv szerint érdekelteket megidézni tartozik, a 190. §. szerint pedig az előnyös tételek kielégítése után a vételárból a telekkönyvi rangsorozat szerint a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki; ily érdekeltként pedig ÍI b—laki 206. sz. tjkvben felvett és elárverezett ingatlanra C. 37. t. a. 1895. évi szeptember hó 9-én, tehát az 1895. évi szeptember hó 10-én megtartott sorrendi tárgyalást megelőzően lL'O frt és jár. erejéig végrehajtási zálogjogot s illetve a sorrendi tárgyalás napjáig széljegyzést nyert „T—iana takarék- és hitelegylet" is jelentkezik ; minthogy mindezekből folyóan a sorrendi tárgyalás — nevezett jelzálogos hitelezőnek megidézése mellett lett volna megtartandó vagy pedig a sorrendi végzést annak kézbesittetni kellett volna ; ezeknek mellőzése miatt e jelzálogos hitelezőnek nem kézbesített 11,696/895 sz. sorrendi és annak alapján 13,319/95. sz. alatt hozott kiutaló végzések jogerőre sem emelkedhettek : ugyanazért az elsőbiróságot e végzéseknek a T—iana takarék- és hitelegylet részére leendő kézbesítésére annál is inkább utasítani kellett, mert e végzések kézbesítését a nevezett jelzálogos hitelező 14,395/95. tlkvi sz. beadványában maga is kérelmezte. Minthogy végre a fentiekből kifolyóan a 13,319/95. sz, kiutaló végzés jogerőre még nem emelkedett, ugyanazért az elsőbiróság végzésének azt a részét, melylyel a m—osi m. kir. adóhivatal, mint birói letéti hivatal arra utasittatik, hogy a kiutaló végzés 28. és 29. pontjaiban érintett összegeket kí ne fizesse, hanem további birói intézkedésig letétileg kezelje, helyben kellett hagyni. A követelés átruházását tárgyazó bejegyzés egyike azoknak, amelyeket a legtöbb telekkönyvi hatóságnál más és más alakban teljesitenek. Leginkább elterjedt az a szokás, amely szerint a tkvi hatóságok a zálogjogra az engedményes javára a tulajdonjogot rendelik bekebelezni. A bejegyzésnek ez a módja egészen helytelen, mert mint Zlinszky is mondja: „Miután a tulajdonjog valamely dolog felett való jogos uralom, annak tárgya csak testi dolog, vagy testi dolgok, összege lehet: a jogok tehát nem lehetnek tárgyai a tulajdonjognak, s azért téves az a fogalom, mely a jogok tulajdonát is lehetőnek tartja." A végrehajtási törvény 123. §-ának utolsó bekezdése következőleg szól: „Ha a lefoglalt követelés biztosítására a zálogjog tkvileg biztosítva van, az átruházás telekkönyvi bejegyzése végett az illetékes telekkönyvi hatóság megkerestetik." Ebből az idézetből az következnék, Logy a zálogjogra nem a tulajdonjogot, hanem a zálogjog átruházását kellene bekebelezni. A követelés átruházása. Irta: Stegmüller János keszthelyi kir. birósági irnok.