Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 3. szám - Az előjegyzést avagy az előjegyzett jogot kell-e igazolni?

46 'anra intéztetik a végrehajtás, annak elbírálása, hogy az elmarasztalt félnek az örökhagyó telekkönyvi tulajdonos után való örökösödési joga kellően kimulatva van-e, a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 6. §-a negyedik bekezdése és a 136. §. első bekez­dése szerint a kielégítési végrehajtás elrendelése esetében a bíróság a végre­hajtási kérvénynek egy minden melléklet nélküli példányát a végrehajtást el­rendelő végzéssel ellátva teszi át az illetékes telekkönyvi hatósághoz ; 136. §. második bekezdése szerint pedig a megkeresett telekkönyvi hatóság1 a végre­hajtási zálogjog bekebelezésének vagy az előjegyzett zálogjog igazolásának be­jegyzését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését, — amennyiben telekkönyvi akadály fenn nem forog — elrendelni köteles. A törvénynek eme rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a megkeresett telekkönyvi hatóságra nézve a végrehajtást elrendelő bíróság végrehajtási vég­zésének elintézésénél kizáróan a hozzá áttett végrehajtási végzésnek mint köz­okiratnak tartalma irányadó és hogy a telekkönyvi hatóság a végrehajtási végzés foganatosítását csak telekkönyvi akadály miatt, vagyis oly akadály miatt tagadhatja meg. a mely a végrehajtási zálogjog bekebelezését vagy az előjegy­zett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését a telekkönyvi állapotra való tekintettel a telekkönyvi szabályok szempontjából gátolja. Minthogy pedig az a kérdés, vájjon valamely telekkönyvezett ingatlan valakire örökség vagy hagyomány utján szállott-e ? nem a telekkönyvi szabá­lyok szempontjából vizsgálandó meg, hanem az anyagi jogszabályok szerint döntendő el: kétségtelen, hogy annak elbírálása, vájjon az elmarasztalt felnek az örökhagyó telekkönyvi tulajdonos után való örökösödési joga kellően ki­mutatva van-e? fenn idézett törvényes rendelkezések által a végrehajtás el­rendelésére illetékes bíróságnak, nem pedig a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett telekkönyvi hatóságnak hatáskörébe van utalva ; annak a kérdés­nek az elbírálásába tehát a megkeresett telekkönyvi hatóság hatáskör hiánya miatt nem bocsátkozhatik. Magától értetődik különben, hogy a végrehajtás elrendelésére illetékes biróság csak abban az esetben rendelheti el a végrehajtást az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány utján szállott, de még tulajdonául be nem keb­lezett, sem elő nem jegyzett ingatlanra, ha a végrehajtató az 1881: LX. t.-cz. G. §-a értelmében a végrehajtási kérvény első példánya mellett eredetben vagy hiteles másolatban bemutatja azokat az okiratokat, amelyek az elmarasztalt félnek az örökhagyó telekkönyvi tulajdonos után való öröklési jogát kellően igazolják. Kelt Temesvárott, a kir. ítélőtáblának 1897. évi deczember hó 4-én tar­tott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett az 1898. évi január hó 15-ik napján tartott teljes ülésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom