Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 12. szám - A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható?[2. r.]

209 A kir. igazságig)miniszternek 1898. évi szept. 10 én 51,195/1898. I. M. szám alatt kelt rendelete, Jászó-Újfalu község törvénykezési átcsatolása, tárgyában. A m. kir. minisztérium folyó évi szeptember hó 7. napján tartott tanácsában az 1890. évi XXIX. t.-cz. 2. §-a alapján a kassai kir. törvényszék kerületén belül a kassai kir. járásbíróság kerületébe tartozó Jászó-Ujfalu községet törvénykezési tekintetben a szepesi kir. járásbíróság, úgyis mint telekkönyvi hatóság területéhez csatolta át. Rzen rendelet folyó évi november hó 1. napján lép hatályba. TELJES ÜLÉSI DÖNTVÉNY. A pozsonyi kir. ítélőtábla 3. sz. döntvénye. „Az első bíróságnak az ellen a végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-ának a) pontja alapján -és a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendeltetett és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, az a fél, ki ellen a zárlat elrendeltetett, élhet-e külön fel folyamodással ? (Vonatkozással az 183-1/1898. polg. számú ügyre, továbbá a pozsonyi kir. ítélőtáblának a határozattárba felvett 11. sz. polgári határozatára és a kolozsvári kir. ítélőtáblának 9. sz. polg. döntvényére.*) Határozat: Az első bíróságnak az ellen a végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-ának a) pontja alapján és a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendeltetett és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, az a fél, ki ellen a zárlat elrendeltetett, külön felfolyamodással nem élhet. Indokok: Az 1881. évi LX. lörvényczikk 239. §-a az ugyané törvény 237. §. a) pontjára alapított zárlati kérelem elintézésének módjára nézve általános szabályként az ellenfélnek előzetes meghallgatását írja elő és csak kivételesen engedi meg a zárlatnak meghallgatás nélkül való előleges elrendelését az esetre, ha a késedelem veszélylyel járna ; de egyszersmind kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy ebben az esetben is a felek meghallgatására határnapot tűzzön ki és ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fenntartása vagy feloldása iránt határozzon. Az utóbb jelzett esetben tehát a zárlati kérelem bírói elintézése két részből áll, és pedig : 1. az előleges zárlat iránt való ideiglenes intézkedésből ; 2. a meghallgatás után a zárlati kérelem iránt való végleges rendelkezésből. A fent indézett törvénynek a zárlatot elrendelő végzés ellen használható fel folyamodásról szóló 243. §-ának a) pontja jelzett esetre nézve a zárlat *) A pozsonyi kir. ítélőtáblának határozaltárába fölvett 11. sz, polgári határozatát I. a 111. ért. 6. számában a 94. lapon, a kolozsvári kir. itélőtábl.iuak 9. sz. polgári döntvényét pedig 1. a 111. évf. 9. számában a 149. lapon.