Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 11. szám - Az úrbéri közös legelő illetőségre vonatkozólag kötött szerződések szerkesztéséről

kat, azokhoz a volt úrbéres telkekhez, illetve zsellér beltelkekhez kell bevezetni, amelyek után az illetmény a segregatio alkalmával kiadatott. Több évi gyakorlat arra a meggyőződésre juttatott, hogy a legelő-illetőség aránylagos részét több esetben a bizottsági eljárás során nagy nehezen vagy egyáltalán nem is lehet átirni annak a nevére, aki azt tényleges birtokában tartja, — mivel a tényleges birtokosok tulajdonában levő szerződésekből nem tűnik ki, hogy az úrbéri telekkel vagy a zsellér beltelekkel a legein illetőség eladatott-e vagy sem. A jogügyletet kötő felek a szerződés megkötésekor felemlítik ugyan, hogy a zsellér beltelek, illetve az úrbéres telekkel a legelő-illetőség is eladatott, de a szerződést szerkesztő, minthogy a telekjegyzőkönyvben csakis úrbéri telket, illetve zsellér beltelket látott bevezetve, aránylagos legelő-illetőségre vonatkozó feljegyzést azonban nem talált, szükségtelennek tartja a szerződésbe beleirni azt, hogy a telekkel, illetve zsellér beltelekkel együtt a legelő illetőség is eladás tárgyát képezte. Az ily hiányos szerződések a legelő rendezését nemcsak a perenkivüli eljárásban nagy mérvben megnehezitik, hanem az illető jogkereső feleknek jogaik érvényesítése a nagy költséget igénylő peres eljárásban is akadályokba ütközik. Még ott is, ahol szerződések vannak a legelő-illetőség eladásáról, azok oly annyira határozatlanok, hogy azokból az eladott legelő-illetőség azonosságát s ezzel kapcsolatban azt, hogy valamely legelő-illetőséget tényleg ki birtokol, megállapítani alig lehet. Példának okáért, a szerződésben csak az foglaltatik, hogy X. X. eladja az őt illető J/4 telek után járó legelő-illetőségét, — az őt illető legelő-illetőségből 2 holdat, 3 köblöst stb., — azonban annak kitétele, hogy az eladott legelő illetőség mely úrbéres telek, illetve zsellér beltelek tartozékát képezi, teljesen hiányzik, holott pedig ezt a körülményt a szerződésben mindenkor pontosan ki kellene tenni ilyen formán : „Vevő megveszi eladótól vagy ajándékozó ajándékba adja ajándékozottnak a martonfalvai 30. sz. tjkvben A. I. 1—8. srsz. alatt felvett V4 telkét a hozzátartozó s a martonfalvi 225. sz. tjkvben felvett közös legelőből a most emiitett 1/4 telek utan járó aránylagos legelő-illetőséggel együtt." Ha pedig a legelőilletmény eladás tárgyát nem képezi, szükséges, hogy ez a körülmény a szerződésben ilyenformán : „a hozzátartozó legelő nélkül" világosan megemlitessék. Ily világos megjelölés esetén a betétszerkesztő bizottság tisztában leend azzal a sokszor nehezen megoldható kérdéssel, hogy* a legelő-illetőség aránylagos része kinek tulajdonát képezi, egyszersmind figyelemben tartva a hivatkozott 45041/1889. sz. rendeletnek és a tkvi betétek szerkesztésére vonatkozó törvények