Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 9. szám - A változatlan telekkönyvi állással való átvitelről

135 get tett, nevezetesen a vételárat teljesen befizette, csak abban az időpontban, amelyben az árverés jogerőre emelkedett és az utó­ajánlat beadására rendelt határidő eredménytelenül lejárt s csakis a jogerőre emelkedésről és utóajánlat be nem adásáról tett hiva­talos jelentés iktató száma alatt rendelhető el, véleményem sze­rint az árverési jegyzőkönyv széljegyzés tárgyát nem képezi; hanem végrehajtási árverés esetén széljegyzés tárgyát abban az esetben, ha az árverési vevő a vételárat az árverés alkalmával a kiküldött kezéhez tel jesen lefizette az árverés jogerőre emelkedé­séről és az utóajánlat be nem adásáról tett hivatalos jelentés, más esetekben pedig az a letéti kérvény vagy más beadvány képezi, amelylyel az árverési vevő az utolsó vételárrészletet le­fizette, vagy az árverési teltételek más módon való teljesitését igazolja.4) De Ina a telekkönyvi hatóság tulajdonjogi bejegyzést ezen beadványokra nem rendel el, a széljegyzés is törlendő. Önként értetik, hogy a vételár teljes befizetésekor a tulajdonjog bekebelezését és a terhek törlését azonnal elrendeli a telek­könyvi hatóság. \/ A változatlan telekkönyvi állással való átvitelről. Irta: Harmath Domokos, tordai kir. telekkönyvvezető. Ugy a magyarországi, mint az erdélyrészi telekkönyvi rend­tartásban, valamint az azokkal kapcsolatosan kiadott bejegyzési minták között a bejegyzésnek e faját nem találjuk. Ez az oka annak, hogy le- vagy átjegyzés folytán a változatlan tlkvi állással való átvitelt tárgyazo bejegyzéseket a bejegyző közegek, más és más s oly különféle alakban tcljesitik, hogy a jogkereső felek azokon alig tudnak, vagy éppen nem tudnak eligazodni. Az ily változatlan tkvi állással való átvitelek leggyakoribb esetei ott fordulnak elő, ahol a birtokrendezés nem vitetvén ke­resztül, a kisebb birtokos egy-egy földjét eladni kénytelen; minthogy azonban a természetben már megosztott ingatlan a telekjegyzőkönyvben még mindig mint közös van bevezetve, vevő és eladó az ügylet telekkönyvi keresztülvitelénél akképen járnak el, hogy a vevő a megvett és természetben is elkülönített birtok­4) Ezt a felfogást nemcsak elvi szempontból, de azért sem helyeselhet­jük, mert ennek alkalmazása esetén a széljegyzések eszközlésével megbízott telekkönyvvezetó'nek minden végrehajtási ügyet többszörös, hosszas és szerfelett fáradságos tanulmányozás tárgyává kellene tenni abban az irányban, melyik beadvány legyen a sok közül az, amelylyel az árverési vevő az árverési fel­tételeknek eleget tett s amely ez okból czikkiró nézete szerint széljegyzendő lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom