Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1898 / 6. szám - A követelés átruházása
95 viselőknek a közeli hetek kellemes meglepetést fognak szerezni, amennyiben ez idén tömegesebb kinevezésre lehet kilátásuk. Habár jó forrásból ered, mégis fentartással közöljük ezt a hirt, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a tkvi betétek szerkesztésénél alkalmazottak kinevezési viszonyai szerfelett mostohák és semmiképen sem tartanak lépést a rendes létszámhoz tartozó hasonló állású tisztviselők kinevezésével, pedig, ha jól emlékszünk, miniszteri rendelet is van arra, amely ennél a munkánál alkalmazottaknak a gyorsabb előmenetelt biztosítja. Á telekkönyvi betétszerkesztés folyamán készítendő u. n. adó- és illeték-kimutatások összeállítása tárgyában az igazságügyminiszter felhívta a telekkönyvi hatóságok főnökeit, utasítsák a vezetésük alatt álló telekkönyvi hatóságoknál alkalmazott összes betétszerkesztő közegeket, hogy ezentúl az 1891. évi XVI. t-cz. 6. §-a értelmében készítendő kimutatásokat a bejegyzett közadóbeli tartozások fajának különbözőségéhez képest több példányban készítsék ; nevezetesen külön kimutatást készítsenek az állami adókról, külön kimutatást az illetékekről és külön a közadók módjára behajtandó más tartozásokról. Egy és ugyanazon kimutatásba több községre vonatkozó adatokat felvenni nem szabad. Minden egyes tétel bevezetésénél szorosan kell ragaszkodni az idézett törvény 6. §-ának második bekezdésében foglaltakhoz és a kimutatásba a tulajdonos neve és az ingatlan telekkönyvi megjelölésen felül pontosan kell bevezetni a bejegyzést rendelő végzést és a bejegyzett összeget. A bejegyzés alapjául szolgáló hatósági kimutatás vagy megkeresés száma abban az esetben, ha az a telekkönyvből ki nem tűnik, az iratok alapján szintén kitüntetendő, ha a vonatkozó iratoknak betekintése különös nehézséggel nem jár. (10,463/1898. I. M. sz.) KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. IX. Kórdós. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1875. évi 2869. sz. alatt a vasuttársulatok igazgatótanácsaihoz intézett rendeletével elrendelte, hogy a pálya részére kisajátított, de feleslegessé vált s ennélfogva az épitési vállalat, vagy az építést eszköziő vasuttársulat magán-tulajdonába eső szelvények, illetó'leg maradványterületek, nemcsak hogy a hitelesítés végett törvény szerint benyújtandó térképbe (még pedig a pályatest állagát elhatároló veres vonalon kívül) berajzolandók, hanem egyszersmind az egyedi kimutatásba is felveendők legyenek oly képen, hogy minden egyes kisajátítást szenvedettnél azonnal kitüntetve legyen, hogy a kisajátított birtokrészletből mennyi marad, mint a pálya czéljaira felhasznált terület és mekkora rész esik, mint fel nem használt felesleg az illető vállalat magántulajdonába. Az így szerkesztett és hitelesített kisajátítási munkálat foganatosítása — előre bocsátva azt, hogy az a tlkvi hatóságnak a hitelesítő bizottság által bejelentetett s a tlkvi hatóság által el is intéztetett — a tlkvi hivatalban zavart vagy fennakadást, igaz, nem idéz elő ; de hogyan foganatosítandó olyan munkálat, amely csak részben felel meg a fent idézett rendeletnek? Ezen kérdés a következő esetnél merült fel: A garamberzencze-lévai helyiérdekű vasút r. t. kisajátítási munkálatának k . . i községre vonatkozó egyéni kimutatás 18. tétele alatt a k .... i 8. sz. tjkvi 728. hrzi sz. 335 D-ölnyi területből összesen 215 Q-ölnyi terület lett kisajátítva. A kisajátított területből 115 Q-öl, miut a vasút állandó birtoka s mint a központi tlkvbe vezetendő rész le is jegyeztetett, de a felesleges 100 L]-öl, mint a vállalat magántulajdonát képező s mint ilyen a helyi telekjegyzőkönyvbe átírandó terület, mert sem a térképen, még pedig a pályatest állagát elhatároló vonalon kívül kitüntetve, sem pedig az iratoknál, mint melléklet, az azt kitüntető vázrajz feltalálható nem volt, nem is lett lejegyezve, hanem a telekkönyvi referens azt, mint a kisajátítás után visszamaradó és a központi telekjegyzőkönyvbe át nem jegyzendő' teriiletet ugyanazon tjkönyvbe következű sorszám alatt a garamberzencze-lévai vasút r. t. tulajdona gyanánt alájegyezni rendelte.
