Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 6. szám - A követelés átruházása

88 vetélése még el nem árverezett ingatlant vagy tulajdonostárs! hányadot terhel, kielégítést a vételárból egészen vagy csak részben követelhet: azonban ezen joga mégsem terjeszthető ki arra is, ha ebbeli kívánságát a sorrendi tárgyalásnál már kijelentette és ennek alapján a sorrendi végzés jogérvényesen meghozatott, hogy később a vételár valóságos kiűzetése alkalmával már jogérvényesen megállapított elsőbbségéről a későbbi hitelezők javára lemondjon és követelésének egészbeni kiűzetését a többi zálogtárgyakra fentarthassa. A csabai kii*, járásbíróság": A vételár felosztását képezi a békés-csabai 8159. számú telekjegyzőkönyvben felvett 7758—8049/149. b. a. helyrajzi számú ingatlanok, Mucsi Pál és Mucsi Ágnes tulajdoni hányadából árverésen befolyt vételár 880 frt, ennek 6% késedelmi, illetve 4% letéti kamata. Ezen összegből kifizetendők : I. Előnyös tételek .... II. Bekebelezett követelések : . . . 4. a. C. 2. alatt a békés-csabai takarékpénztár javára bekebelezett, de végrehajtatónak engedményezett követelés : a) tőkében 300 frt, b) ennek 1885. évi február 4-től járó 6% kamata, c) perköltség 26 frt 10 kr., d) végrehajtási költség 25 frt 75 kr.• s minthogy ezzel a vételár kimerittetett, a további sorozás beállittatik. Mucsi Antal bekebelezett haszonélvezőnek a II. 4. alatti kövelelésekből 200 frt s járulékai sorozása ellen tett kifogása figyelembe vehető nem volt, mert a Mucsi Ágnesnek özvegy Mérei Pálné elleni végrehajtási ügyére vonatkozó s hivatalból idecsatolt iratokból nevezetesen a 393/1886. szám alatt felvett jegyzőkönyv s ezt elintéző jogerős 393/1886. számú árfelosztást helybenhagyó végzésből kitűnik, hogy a C. 2. alatt a békés-csabai takarékpénztár javára bekebelezett követelés, jelzálogos hitelező által, az árfelosztás előtt dr. Kerényi Soma jelenlegi végrehajtatóra ruháztatott át, és hogy ezen engedményes az elébbi végrehajtási ügyben kielégítve nem lett, amennyiben azon végrehajtás alapjául szolgált vételárból követelését fel nem vette, hanem a következő jelzálogos hitelezőnek Bacsa Ágnesnek engedte át a jogát; s mert végrehaj tatónak az 1881. évi LX. t.-cz. 190. §-a értelmében ehhez joga volt. Ugyanis az idézett törvény értelmében a jelzálogos követelést az árfelosztásig készpénzzel kifizetve, a későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll magukhoz váltani és az el nem árverelt hányadot is terhelő, jelzálogilag biztosított követelés a vételárból a hitelező kívánsága szerint egészben vagy részben elégítendő ki, s ezen oknál fogva végrehajtatónak jogában áll ezen elárverelt ingatlanból az egész jelzálogilag biztosított követelését kivenni. Azon kifogás sem volt figyelembe veendő, hogy a békés-csabai takarék, pénztár által a 393/1886. szám alatt felvett árfelosztási jegyzőkönyv alá nem íratott, mert az engedményezés által az engedményes annak jogaiba lépett s így nem elkerülhetlen szükségesnek látszik a takarékpénztárnak aláírása a jegyzőkönyvben, de mert a 393/1886. számú végzés is jogerőre emelkedvén, azzal a békés-csabai takarékpénztár aláirás hiányában is sajátjává tette a kifogásolt jegyzőkönyvben foglaltakat. A kielégítést nem nyert hitelezők végrehajtást szenvedetteknek egyéb vagyonára utasíttatnak. (1886. évi deczember 28-án 3978. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyva, II. 4. pont alatti neheztelt részében megváltoztatja; a dr. Kerényi Soma, mint a békés-csabai takarékpénztár engedményese javára a C. 2. sorszám alatt 300' frt s járulékai erejéig eszközölt zálogjogi bekebelezés alapján csupán 100 frt tőkét s ennek 1886. évi január 29-től