Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 6. szám - A követelés átruházása

89 folyó 6% kamatait sorozza. Indokott: Mert a végrehajtási törvény 190. §-ának 4. bekezdése szerint a későbbi jelzálogos hitelező az előtte levő jelzálogos követelést az ár felosztásáig csupán készpénz fizetés mellett válthatja magához ; minthogy azonban Bacsa Ágnes részéről özvegy Mezei Péterné született Csatlós Ágnes ellen vezetett előző végrehajtási ügybea az 1886. évi január hó 29-én felvett felosztási jegyzőkönyv tanúsága szerint dr. Kerényi Soma. mint a békés-csabai takarékpénztár engedményese az özvegy Mezei Péterné született Csatlós Ágnes birtokilletőségének vételárából az 5660/1885. számú végzéssel már jogérvényesen sorozott ama 200 frt tőkét s járulékait, mely összeg a C. 2. sorszám alatt 300 frt s járulékai erejéig bejegyzett zálogjogi követelés részletes törlesztésére sorozva lett, nem készpénz fizetése mellett váltotta magához, hanem az elsőbbséget minden fizetés nélkül engedte át a következő jelzálogos hitelező Bacsa Ágnes részére : kétségtelen) hogy a jelen árfelosztás rendjén mint a békés-csabai takarékpénztár engedményese a C. 2. sorszám alatti zálogjogi bekebelezés alapján csakis ama 100 frt tőkére s kamatához tarthat igényt, mely összeg a fentebb emiitett sorrendügyben a 800 frt jelzálogi bejegyzés alapján az engedményező takarékpénztár javára még sorozva nem lett. (1887. június 1-én 7691. sz.) A kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának végzése a II. 4. pont alatti követelés sorozására nézve neheztelt részében a tekintetben, hogy a soroztatni kért 300 frtból csak 100 forint tőke után 6% kamat soroztatik, helybenhagyatik egyúttal pedig elrendeltetik, hogy a fenmaradó vételárhátralék többi felosztása iránt az elsőbiróság folytatólagosan határozatot hozzon. Indokok : Az 1881 : LX. t.-cz. 190. §. 3. bekezdése megengedi ugyan, hogy az egyetemleges jelzáloggal biró hitelező az esetben, ha biztosított követelése még el nem árverezett ingatlant vagy tulajdonostárs! hányadot terhel, kielégitést a vételárból egészen vagy csak részben követelhet: azonban ezen joga még sem terjeszthető ki arra is, ha ebbeli kívánságát a sorrendi tárgyalásnál már kijelentette, és ennek alapján a sorrendi végzés jogérvényesen meghozatott, hogy később a vételár valóságos kifizetése alkalmával már jogérvényesen megállapított elsőbbségéről a későbbi hitelezők javára lemondjon és követelésének egészbeni kifizetését a többi zálogtárgyakra fentartbassa. Miért is a másodbirósági végzés a tekintetben, hogy a Mezei Pálné született Csatlós Ágnes elleni végrehajtási ügyében már sorozott 200 forint tőke, s ennek kamata, ugy költsége a jelen sorozásnál kihagyatott, helybenhagyatik. A 100 frt'után a kamat 1885. február 4-étől kezdve soroztatott, mert ezen kamat az előbbi végrehajtási ügyben sorozva nem lett; 8% kamat pedig sorozható nem volt, mert maga fel folyamodó csak ennyit kért soroztatni, és az elsőbiróságnak vonatkozó végzése ellen nem élt felfolyamodással. Az elsőbiróság a felosztást a hátralék vételárra ki nem terjesztvén, ennek folytatása elrendelendő volt. (1887. évi október hó 18-án 6645. sz.) V. Az 1881: LX. t.-cz. 190. §-ának 4 ik bekezdése helyesen csak ugy értelmezhető, lm a követelés beváltásának határnapjául a sorrendi tárgyalás vétetik. A nagykikindai kir. törvényszék. Tekintve, hogy az 1295/88. sz. sorrendi végzés, melynek értelmében a karloviczi szerb nemzeti alap részére 300