Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 1. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [5. r.]

30 FELELETEK IX-ik kérdésre.1 A tlkvi intézmény elveivel ellenkezik, hogy ugyanazon ingatlan több tjkvben legyen bejegyezve. Mihelyt tehát a tlkvi hatóság akár saját észlelete alapján, akár pedig az érdekeltek valamelyikének bejelentése alapján tudomást szerez arról, hogy tjkveiben ilyen szabálytalanság tényleg előfordul, az összes érdekeltek meghallgatása s a valódi tényállás kipuhatolása és megállapítása után a szabálytalanságot megszüntetni s illetőleg az elkövetett hibát kiigazítani köteles. A megoldandó kérdésnek kiindulási pontja ebben az esetben az ingatlan jogi természetének megállapítása, vagyis annak eldöntése, hogy a szóban forgó ingatlan überlandialis föld-e vagy pedig nem ? Mert ha ez az ingatlan überlandialis, akkor annak Ersatzgarten nevezete alatt a 223. sz. tjkvben való helyszínelése hibás volt (az überlandialis földek a kir. kincstár nevére helyszineltettek), ha pedig ez az ingatlan nem überlandialis természetű, akkor hibás az a felvétel, mely szerint ennek az ingatlannak egyik fele az 500. sz. tjkvbe,' a másik fele pedig a 600. sz. tjkvbe jegyeztetett be. Az ingatlan jogi természetének megállapításától lesz függővé téve, vájjon a 223. sz. tjkv, vagy pedig az 500. és a 600. sz. tjkvek hatályukban megtartatnak-e? mert a mennyiben az ingatlan überlandi földnek minősíttetik, ennek jogi következménye csak az lehet, hogy a tévesen nyitott 223. sz. tjkv, ha pedig az ingatlan nem überlandialis természetűnek állapittatik meg, ugy ennek az a következménye lehet csak, hogy a tévesen nyitott 500. és 600. PZ. tjkvek lesznek hatályon kivül helyezendők. A mi az esetleges kárigényeket illeti, ezek sikerrel csakis A. ellen érvényesíthetők, kivételesen pedig az ellen, a kit rosszhiszeműség terhel. Végre arra a kérdésre, vájjon a kiigazítás helyszíni szemle megtartásával, vagy a nélkül foganatositható-e ? megnyugtató választ adni azért nem lehet, mert a szemle elrendelésének kérdése csakis a megtartott tárgyalás eredményének mérlegelése után dönthető el. V. 1-sö kérdésre Az 1889. évi 45,041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 6. § a, nemkülönben az 1890. évi 20,326. sz. a. kelt rendelet 61. §-ának 2. bekezdése szerint a kiosztott legelő részletekre átviendők voltak azok a terhek, a melyek arra a földbirtokra voltak bejegyezve, a mely után a legeló'illetőség kiadatott. A hivatkozott rendeleteknek ez a része azonban a m. kir. igazságügyminiszternek 1895. évi 51,407. sz. a. kelt rendeletével2 hatályon kivül helyeztetett s eme ujabb rendelet értelmében a főbirtokra bejegyzett terhek az utána járó kiosztott legelőilletőségre hivatalból át nem vezetendők. Ha a jogosított azt hiszi, hogy a főbirtokra bejegysett teher oly természetű, a mely az utána járó kiosztott legelőre is kiterjed, szabadságában áll a tehertételnek a kiosztott legelőre való kiterjesztését kérni a mi1 Lásd a kérdést az I. évf. 11. sz. 310. 1. 2 Lásd a „Telekkönyv" első évfolyam 1-ső számának 27 28 lapjain.