Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - Behatárolás és határleirás általános tagositás esetében. [2. r.]

143 Én ugyan teljesen nem érzem magam illetékesnek, hogy az Utasítás 117. §-ában elrendelt Itatárleirás czélja és szüksége iránt kérdést tegyek, de mégis bámulhatok azon, hogy az eljáró biróság által készitett hiteles másolaton kivül mire lesz jó az a példány, melyet a működő mérnök készit és mely az ő aláirásán kivül más aláírással az Utasítás alapján el nem látható s tehát hiteles példánynak nem tekinthető ? De hátha az a nézet helyes, hogy a határleirási jegyzőkönyv a minta mellőzésével készítendő ? Jogom van e kérdést felvetni, mert saját praxisomban is fordulnak elő ilyen jegyzőkönyvek, mely esetekben természetesen a működő mérnök példánya köteles az alakszerűséget követni, teljes hitelességgel birni vagyis az összes aláírásokkal felszereltnek lenni. Most már azt kérdem, hol van megadva nekem a jog, hogy a szomszéd községek elöljáróságaitól példányom hitelesítését megkövetelhessem, vagy az aláírás megtagadását mily alakban okoljam meg hitelesen ? Jogom van-e az aláírás eszközlése végett őket magamhoz rendelni, vagy . magam keressem fel otthonukban, vagy határleirásom helyessége iránti meggyőződésük megszerzése czéljából újra leirom a határt ? De hátha időveszteség és munkadíj czimen tőlem kártérítést követelnek, megfizessem-e, vagy mi történjék akkor, ha vergődésemet nem hajlandók tudomásul venni ? így aztán megtörténhetik, hogyr a határleirást alakszorüleg kiállítani nem tudom, a kataszter kiosztási munkálatomat nem hitelesiti, a birtokosság nem juthat uj tagbirtokához s én megszolgált munkadijamat meg nem kaphatom. Menjünk egy lépéssel tovább. l'gy az eljáró biró, mint a működő mérnök a behatárolandó község határvonalát teljességgel nem ismerik, határhalmok a legértékesebb, legkritikusabb helyeken hiányzanak, az Isten tudja hány esztendős határleirások a legtöbb esetben bizonytalanok, a természettel össze nem egyeztethetők s a telekkönyvi adatok figyelembe vétele is csak a saját határra volna eszközölhető s tehát a határvonal megállapítása teljesen a bemondások alapján az eljáró biró és mérnök úgyszintén a többi bizottsági tagok részéről csak jóhiszemüleg készülnek. Csoda-e ily alapokon, ha később tapasztaljuk a következő eseteket. Egyik vállalatom szomszéd községe önkényűleg határjárást eszközölt s mellőzve az előbb tett határjárást, 10—15 ölnyire beteszi határjelét saját vállalatom határterületébe; más esetben a czövekeléskor jövök reá, hogy a határleirás alkalmával megállapított határvonal a vállalatomhoz. tartozó telekkönyvi részlet szabályos tégla alakját egyik átló irányában hasította kétfelé; harmadik esetben maga a föld tulajdonosa mutatja meg földrészlete határszélt képező mesgyéjét, de elfelejti közölni, hogy a földrészlet egy részét tán két évtized előtt a szomszéd határból vásárolta meg és csatolta össze s később szomszéd kollégám segédje megtudván, hogy egy részletét elsajátítottuk, egyszerűen megsemmisíti a hivatalosan meg-