Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - Behatárolás és határleirás általános tagositás esetében. [2. r.]

állapított határhalmokat. Legérdekesebb a következő eset. Dálya nevü község határának egyrészét a múlt évben Darócz község a saját határához csatolta s a telekkönyvi átvitel is megtörténvén, a határjárás ez év márcziusban ily alapon történt meg. Darócz község részéről ugyan senki sem tartotta érdemesnek a helyszínén megjelenni, de a nemrég készült határhalmokat csaknem teljeseknek találtuk s a határleirási jegyzőkönyvet a VI. minta alakjában ez adatok és a saját elöljáróság és az indikátorok bevallása szerint készítettük el. Igen ám, de azóta idehaza a telekkönyvi adatok szobai keresésénél meggyőződtem, hogy holdakra menő területeket elhagytunk a saját határukból, holdakra menő.területeket elfoghatunk az idegen határból, ha a telekkönyvi adatokat tekintjük mértékadónak. Most már az ilyen esetek rendbe hozása hogyan történjék ? Az Utasítás 9. §-a ugyan rendelkezik arról, bog}* az eredetiekhez hasonlóan pótjegyzőkönyveket kell készíteni és az eredetiekhez csatolni, de arról mélységesen hallgat, hogy a működő mérnök ilyen esetekben illetékes-e az eljáró bírónak megfelelő jelentéseket tenni s ha megteszi, nem fogja-e hiábavaló munkaszaporitásnak, üres fontoskodásnak tekinteni? Vájjon köteles-e a mérnök a hiba észrevétele után azonnal s tehát esetleg már a felmérés előtt jelenteni, s az eljáró biró köteles-e e jelentést soron kivül azonnal elintézni, vagy elhagyhatja a becslés vagy az előmunkálatok hitelesítésének idejére? Utóbbi esetben felmérje-e, ismeretlen módon elszámolja-e az idegen határból behatárolt területet vagy kihagyja-e a telekkönyvi adatok alapján hozzátartozó, de kihatárolt területeket? Az ily módon előállott költséget és' időveszteséget, mert őt felelőssé tenni nem lehet, ki fogja kárpótolni a mérnöknek? Előbbi eszmelánczolat kapcsán terjeszkedjünk ki egy másik kérdés megvitatására is. Az egész határra kiterjedő tagositásu községek térkepei be vannak illesztve az országos hálóba s elvileg a több község határát tartalmazó szelvényekből a különböző községekben eszközölt felmérések folytán készült részszelvényeknek összes területe 500 kat. holdat kell hogy tegyen s a mennyiben ez nem volna az eset, a kataszter eszközli a kiigazítást. Én meg vagyok győződve, hogy egyetlen határszelvényem sem fog szomszéd kollégám szelvényével találkozni s a kiigazítás szüksége minden ilyen szelvényemen mutatkozni fog, mert a behatárolást lehetetlen ugy készíteni, hogy minden határjeltől a másikig a menynyiségtani egyenes képezze a határvonalat s a közbevert czövekekre vonatkozólag áll a valószínűség, hogy az én czövekeim a kapott informácziók alapján lehetőleg a szomszéd határ felé csúsznak egy fél öllel és fordítva, miáltal egy öl külömbözet áll elő, mi ellen sem én, sem kollégám védekezni nem tudunk, tehát felelősséget sem vállalhatunk. Oly esetekről nem is szólok, hol határszéli árkok, folyók közepe a mértani változó határszél s csak azt kérdem, hogy