Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - A jelzálogjog kitörlése időmúlás alapján. 1. r.

127 már kifizetett jelzálogos követelést birói letétbe helyezi s ez által azt ismételten és ujra kifizeti. Mielőtt azonban a jelzálog-joggal terhelt ingatlan tulajdonosa pert inditana, vagy a bekebelezett összeget letétbe helyezné, minden bizonynyal számolni fog és tájékozza magát a felől, vájjon az a körülmény, hogy a tulajdonát képező ingatlanról egy bizonyos bekebelezett tehertétel töröltetni fog, megéri-e azt az összeget, a mibe a tehermentesítés kerül. A számadás eredménye rendszerint az, hogy a kitörlésnek perrel való keresztülvitele nem ér fel azzal a nemleges előnynyel, a melyet a jelzálog-jog kitörlése n}rujt. Hiszen még ha jelzálog! keresettel támadtatnék is meg és a bekebelezett követelést ki kellene fizetnie, akkor se kellene többet, de sőt aránytalanul kevesebbet kellene fizetnie, mintha a jelzálogos összeget 3 évi kamataival birói letétbe helyezi, a kitörlést előjegyezteti és az előjegyzés igazolására hirdetményi idézéssel, ügygondnoki dijakkal kapcsolatos pert tesz folyamatba. Aztán minek helyezze birói letétbe a jelzálogos összeget, minek pereljen ő, a kit senki se háborgat, a kitől, noha már évtizedek óta birja mint tkvi tulajdonát a jelzáloggal terhelt ingatlant, soha senki se tőkét, se kamatot nem követelt? Pereljen az, a kinek követelni valója van. Hátha nem is áll fenn már a bekebelezett követelés, hátha nem is fogja azt soha senki követelni? Miért inditson hát pert? Puszta rémlátásból, pusztán a bekövetkezhető esély elháritása végett ? Ezért bizony nem érdemes perlekedni. Nem ugy van már, mint volt régen . . . magyar ember fél a portól — a költő is azt dalolja. Ha már épen biztosítani akarja magát a bekövetkezhető fizetés esetére, minden bizonynyal sokkal helyesebben jár cl. ha a jelzálogos követelés összegét takarékpénztárba helyezi, hiszen a kamatok elévüléséről rendelkező 1883: XXV. t.-czikk védő intézkedésénél fogva a perben se kötelezhető többnek, mint a bekebelezett összegnek és ennek a kereset megindítása napjától visszafelé számított 3 évi és a kereset megindításától tovább folyó kamatainak a fizetésére, ezt pedig, ha a kereset jó későn indíttatnék meg, a takarékpénztárba helyezett tőkeösszeg felszaporodott kamatos kamatainak összegéből is kifizetheti, tehát fölöslegül még jelentékeny nyeresége is marad, — abban az esetben pedig, ha perrel meg nem támadtatnék, enie gondoskodása által évek multán egy kis vagyonra tesz szert. Hát valljuk meg. hogy a tkvi tulajdonosnak, a ki igy okoskodik, tökéletesen igaza van és teljesen indokoltnak tűnik föl, ha a jelzálog-jog kitörléséhez szükséges joglépéseket megtenni elmulasztja. Az eredmény pedig az, hogy a jelzálog-jog továbbra, esetleg örök időkre, ismétlem, Örök időkre bekebelezve marad. így keletkeznek a soha meg nem szűnő halhatatlan jelzálogjogok. Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, virágzó, büszke városok tűnnek el a föld színéről, országokat, nemzeteket seper el az idők zivataros járása, sok minden elmúlik az idővel, a mi maradandó fenállásra számított, csak egyedül a jelzálogjog: az marad örök.