Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - A felületességről. 1. r.

szére, mindjárt nevezünk ügygondnokot. Én azt tartom, hogy ezt nem jól cselekeszszük ; mert sokszor csak az illető kózbesitőnek felületessége vagy kényelemszeretete jelzi őt olyannak. Megtörtént már nem egyszer, hogy felhívásra maga a végrehajtató vagy a községi elöljáróság az illetőnek tartózkodási helyét be tudta jelenteni. Meg kellene tehát kivánnunk mindig azt, hogy maga a községi elöljáróság — nagy városokban a bejelentő hivatal — nyilatkoztassa ki az illetőnek ismeretlen tartózkodási voltát s csak ilyen jelentésre nevezzük számára az ügygondnokot. 6. Sokszor — elég helytelenül! —- megtörténik, hogy az előiratok nélkül intézzük el a beadványokat s megfeledkezünk arról, hogy valamely elhalt egyén ismeretlen örökösei számára, vagy valamely ismeretlen tartózkodásu egyén képviseletére már neveztünk ki ügygondnokot; ebbeli feledékenységünknek következménye aztán az, hogy némely végrehajtási ügyben ugyanazon elhalt egyén ismeretlen örökösei vagy ugyanazon ismeretlen tartózkodásu egyén számára 3—4, olykor 8—10 ügygondnok is van kinevezve a nélkül, hogy a korábban kinevezettek felmentve volnának. 7. A végrehajtási törvény 153. §-ának 8-ik bekezdése szerint abban az esetben, ha az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számitott 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b) és c) pontokban érdekeltek részére való kézbesítéséről a szabályszerű vétbizonyitvány be nem érkezik: a telekkönyvi hatóság a nem értesitett érdekeltek képviseletére ügygondnokot rendel s annak a gondnoki rendelvény kapcsában az árverési hirdetményt is az árverési feltételekkel együtt kézbesitteti. Később azonban a vétbizonyitványok mind beérkeznek s azok szerint a kézbesités szabályszerűen megtörtént valamennyire nézve. Ennek daczára megtörtónt, hogy a telekkönyvi hatóság a további végzéseket nem többé maguknak a feleknek, hanem az ekként kinevezett ügygondnoknak kézbesitette, ezt idézvén meg helyettök a sorrendi tárgyalásra is. Pedig hát nyilvánvaló, hogy az ilyen ügygondnoknak jogköre az árverési hirdetmény és feltóteleknek átvételén semmi egyébre ki nem terjed. A további végzéseket tehát nem neki, hanem mindig maguknak a feleknek vagy igazolt meghatalmazottjuknak kell kézbesittetni. De megtörtént az a furcsaság, hogy a sorrendi végzést az ilyen ügygondnoknak, meg magának az illető félnek is kézbesítették. Ez utóbbi nem, de ügygondnoka felfolyamodott a sorrendi végzés ellen. Természetesen, a kir. Ítélőtábla a felfolyamodást, melynek beadására az ily módon kinevezett ügygondnok a fél által meghatalmazva nem volt, hivatalból visszautasította. (Folytatjuk.)