Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 12. szám - Hiteltelekkönyveinkről

323 megjelölt birtokrészietet az I. alatt megjelölt telekkönyvi jószágtest­ből vázrajz nélkül le lehet jegyezni és más telekjegyzőkönyvbe át­vinni. Azt, hogy két vagy több birtokrészlet a természetben egy egész és igy azok egymástól vázrajz nélkül el nem különíthetők és igy a telekkönyvi jószágtestből térvázlat nélkül le nem jegyezhetők: a sorszám mutatja meg ; mert a telekjegyzőkönyv A. lapján egy sorszám alatt felvett akárhány birtokrészlet, például 3. sorsz. (418—426.) hrsz. szántó, rét és legelő a Nagynyomás dűlőben 80 hold 600 Qöl; vagy 7. sorsz. 1216. hrsz. szántó a Hevesben 4 h. 800 Q 1217. hrsz. rét .. .. 2 h. 400 • 1218. hrsz. legelő „ .. 6 h. 1200 • 1219. hrsz. erdő „ .. 3 h. 600 • a természetben egy összefüggő és igy vázrajz nélkül egymástól el nem különithető egészet képez, akár legyenek azok -4-, akár pedig római I. jegy alatt felvéve. Az ingatlanoknak római I., II. stb jegyek alatt való csoportosí­tása és igy azoknak egy tlkvi jószágtestté való egyesítése azért üd­vös, mert ez által elejét lehet venni annak, a telekjegyzőkönyv könnyű áttekinthetőségét és gyors megérthetését veszélyeztető s könnyen zavarokra és bonyodalmakra okot szolgáltató eljárásnak, hogy minden egyes birtokrészietet külön terheljenek meg ; a mi a -f- jegy alatt csoportosított ingatlanokra nézve — miután azok közül minden oly birtokrészlet, mely külön sorszám alatt van fölvéve, külön tlkvi és igy külön megterhelhető tlkvi jószágtestet képez — minduntalan előfordul. 4. Lejegyxés esetében ei jelzálogos hitelezőknek beleegyezését igazolni, vagy ha ex nem történi, ezeh meghallgatása végett halár­napot tűzni csak akkor legyen szükséges, ha a lejegyzés sxétdara­bolással jár és a zálogjogok nem az egész telekkönyri jós tágtestre, hanem esak egyes jutalékokra vannak bejegyezve. A jelzálogos hitelezőkön nem esik sérelem, ha a telekkönyvi jószágtestet szétbontjuk s annak egy vagy több birtokrószletét egész­ben jegyezzük le és változatlan telekkönyvi állással, tehát a zálog­jognak mellókjelzálogilag való átvitelével hozzuk át más telekjegyző­könyvbe. Sérelem csak akkor történhetik, ha a szétdarabolandó tlkvi jószágtest többnek közös és osztatlan tulajdona s egyes tulajdoni jutalékok vannak terhelve. Megtörténhetik ugyanis, hogy a tulajdo­nos-társak a jelzálogos hitelezők kárára osztják fel egymás között a birtokot s az a tulajdonostárs, a kinek jutaléka meg- s talán tul van terhelve, sokkal kevesebbet és rosszabbat kap, mint a többi. Ily esetben a jelzálogos hitelezők érdekeit meg kell óvni s a mennyiben a lejegyzéshez és szétdaraboláshoz való hozzájárulásuk nem igazol­tatnék : a tlkvi rendt. 56. §-ának d) pontja szerint, kell eljárni. Más esetben azonban nincs többé semmi értelme a tlkvi rendt. 56. §. d) pontja szerint vaiu eljárásnak. El is tért ettől a törvényhozás és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom