Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 12. szám - Hiteltelekkönyveinkről

322 tében a bekebelezés elrendelhető: nem kell egyebet tenni, mint azokat a pótolható hiányokat, melyek a bekebelezés megengedését gátolják, de a melyeknek pótlása után a bekebelezés el lesz rendelhető', tüzetesen és szabatosan megjelölni, e végből a jogkövetkezményekre rálő figyelmeztetéssel záros határidőt — birtokváltozás esetében a fentebbi 1. pont szerint a felek meghallgatása végett határnapot •- tűzni és addig is a rangsorozat biztosítása végett a kérvényt -- birtokváltozás esetében az okirat vagy megkeresés beérkeztét — a telekkönyvben feljegyeztetni. 3. A lejegyxésliex a tulajdonos társaknak beleegyezése csak akkor kivántassék meg, ha a lejegyzés sxétdarabolással jár. Nincs semmi értelme annak, hogy akkor, midőn valamelyik tulajdonostárs az A. I. alatt felvett telekkönyvi jószágtest valamelyik birtokrészletéből az ő jutalékát osztatlanul, vagyis a természetben ki nem jelölve, térfogat szerint meg nem határozva ruházza át másra : a tulajdonjognak bekebelezése megtagadtassék csupán azért, mert a többi tulajdonostársak a lejegyzéshez hozzá nem járultak. Az ily lejegyzés és változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe való átvitel a többi tulajdonosra nem lehet sérelmes. Talán azt lehetne ellene mondani, hogy nem közömbös a többi telekkönyvi tulajdonostársra nézve az, hogy az ő I. jegygyei megjelölt és igy egy telekkönyvi jőszágtestet képező ingatlanaik egyetlenegy, avagy 2. 3. esetleg 10 telekjegyzokönyvbe legyenek szétszórva ; ha egyebet nem szólunk is. már csak azért sem : mivel akkor, ha birtokukról hiteles telekjegyzőkönyvi másolatot kell szerezniük, amúgy egy. emigy pedig 2. 3, esetleg 10 telekjegyzőkönyv hitelesítésének bélyegköltségeit kell viselniök. Ez a kár azonban figyelembe sem jöhet azzal a kárral szemben, a mit szenved a szerző akkor, ha az átruházónak tulajdonostársai a lejegyzéshez való hozzájárulásukat megtagadják s ez által meggátolják őt abban, hogy telekkönyvi tulajdont, szerezzen. Az élet e tekintetben szomorú példákat mutat fel. Bizony megesik, hogy a tulajdonostársak beleegyezésüket rosszakaratulag tagadják meg, vagy oly magas pénzösszeg lefizetéséhez kötik, melyet a szerző meg nem adhat. Aztán fonák dolog is az. mikor a + jegy alatt felvett birtokrészletek közül az egyik birtokrószletnek egészben és változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe való átjegyzéséhez nem szükséges a tulajdonostársaknak beleegyezése: ugyanannak a birtokrészletnek átvitelét a tulajdonostársak beleegyezésének hiányában már meg kell tagadni akkor, ha az a birtokrészlet véletlenül I. jegy alatt felvett tkvi jószágtestnek része. Ma már az I. jegygyei való megjelölésnek valami különös értelme nincs. A római számokkal megjelölt telekkönyvi jőszágtestek a természetben rendszerint nem képeznek egy összefüggő egészet, hanem az azok alatt csoportosított ingatlanok rendszerint a határnak különböző dűlőiben fekszenek és igy már magukban véve is egy külön egészet képeznek elannyira, hogy közülök bármely külön sorszámmal