Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet
KÜLFÖLDI MAGYAROK 89 a francia kimutatások már külön rovatban említik a magyarokat, 1940 lélekben jelölvén meg számukat. 1911-ben már 3170-re emelkedett a lélekszám. A világháború azonban teljes törést hozott a franciaországi magyarok életébe : a kolónia szerteszéledt, tagjai vagy hazatértek vagy franciáknak nyilvánították magukat. így aztán 1921-ben már csak 630 magyar számlált a francia kimutatás és ezek közül is 129 Elzász-Lotharingia területén élt. Miként duzzadt fel e szám alig tíz év alatt félszázezerre s miként hullámzik azóta is a franciaországi meg az európai változások ritmusa szerint — oly kérdések ezek, melyeket pontos adatok híján egyelőre csupán fölvetni lehet, melyek azonban így is tanulságosan jelzik, mennyire függvénye csak a külföldi magyar sors nemzeti helyzetünknek s a világpolitika rúgásainak. — A francia faj védelmezői ismételten rosszalóan panaszolták az idegenek térhódítását. Kimutatták, hogy pl. 1000 férj közül 1920-ban még csak 32 volt idegen, 1930-ban pedig már 75 ; 1000 feleség közül pedig 1920-ban 24 volt idegen, 1931-ben 64. A háború szétszórta franciaországi magyarság több lényeges pontban különbözik attól a rétegtől, mely a húszas évek során vetődött oda. A legfőbb különbség az, hogy az első megtelepültek nem munkások voltak (ezek akkor Amerika felé igyekeztek), hanem a középosztály tagjai, művészek, iparosok s kiváltkép hivatalnokok, a külképviseleti hatóságok meg osztrák cégek tisztviselői. Ezzel szemben a második kivándorlási hullám túlnyomólag kétkézi dolgozókat dobott francia földre. Ezek — rendszerint — egy helyen vállaltak munkát, egy környékre telepedtek, csak egymással érintkeznek. Az első kivándorlókat hát fokozottabb mértékben csábította a beolvadás veszedelme. Oly elszigetelten éltek s oly kevesen voltak, hogy szükségkép és rövidesen fölszívódtak : a második nemzedék már elveszett a magyarság számára. Ezek azok, kiknek neveivel találkozni lehet újságokban, jellemző hírek szövegeiben.1 1 így 1942 szeptemberében Catherine Tóth külön dicséretet érdemelt a francia rádió előadói versenyén. Más alkalommal a Naphegyicsalád közli Jonzacból anyjuknak, illetőleg anyósuknak halálát, kit