Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet

KÜLFÖLDI MAGYAROK 87 nagy költőink formálják. Az idegenbe vetődött magyarok viszont olyan kultúrák légkörében élnek, melyek fejlődésében a romantika egy mozzanat volt csak, nem pedig mindent uraló csúcs ; s hol — ennek következtében — a viszony egyén és egyén, valamint egyén és közösség közt természetesebb, egyszerűbb, reálisabb ; hol nem a felsőfok az érintkezési stílus főeleme. E felemásság felfedezése váltja ki a «meglepő különbséget*, mit Dobai Székely Andor, a Franciaországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke állapít meg «az otthoni és a külföldi magyarság észjárásában, beidegződésében és világnézetében». Következménye ennek az a «tagadhatatlan tény, hogy a külföldről hazaérkező magyar az első időkben elragadtatott boldogsággal szívja magába az otthoni levegőt — azután felfigyel, megkockáztat eg\-két jóindulatú kritikát — észreveszi, hogy vagy meg sem értik vagy közömbösen hallgatják — vagy pedig ráfogják, hogy hazafiatlan — úgy, hogy végül nem meri többé száját kinyitni és elszomorodva utazik vissza az idegen földre». (Párisi Magyarság, 1938. V. 1.) Persze, ha erkölcsileg akarnánk eldönteni, hogy kinek van e vitában igaza s egyáltalán, hogy joga van-e a külföldieknek bírálniok, — bizonnyal nemcsak az otthoniakat érné a marasztalás. A külföldiek ugyanis, önkénytelenül, szintén eltorzult szemlélettel nézik a magyar életet, nem a mi sajátos fejlődésünk vonalán és határai közt, hanem kívülről, nagyított mértékkel. A látószögnek ily eltolódását a sorok írója magán is megfigyelte s ezért mint hiteles példát, saját régi jegyzetét idézi : «Magyarnak lenni idegen országban fokozottabb aggódást jelent. Más gondok hullámzanak körülöttem, a magyar világ parányivá törpül. (Igazi nagyságára szűkül?) A térképre nézek s mért látom innen végzetesebbnek hazánk helyzetét, mint otthonról? Mért látom nagyobbaknak a szomszédokat és fenyegetőbbeknek a veszélyeket?)) Nincs azonban semmi helye és semmi értelme a mesterséges szétválasztásnak s a balga «ki jobb magyart piszkálódásnak. Aki tagja egy közösségnek, pl. a nemzetnek, az tagja marad külföldön is és esetleges rosszalása ellenére is. Ez egyszerű tétel igazságát a franciaországi magyar sziget példája mutatja tanulságosan.