Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - A vagyon és tulajdon Martoson

20 FÉL EDIT batyuban cserébe. Bejárták vele a környék nem halász községeit s adták lisztért, kukoricáért, gyümölcsért, amiért tudták. Sokszor az üzletekben fűszert is cseréltek rajta. A helybeli kereskedőkkel búzán vagy kukoricán cserélgettek ; ez is inkább a metszések előtt történt, amíg nem volt olyan nagy a jómód, mint ma. A gazdasszony a búzát, kukoricát mindig úgy lopta férjétől egy-egy köténnyel s úgy szaladt az üzletbe, hogy egy kis sót, lekvárt, gyufát cseréljen rajta. Volt, aki a kocsmába is úgy vitte, hogy magának és urának pálinkát cseréljen rajta. A fiak bátrabbak voltak a lopásban, mert ők nem kötényszám vitték a búzát, hanem zsákszám szedték éjszaka, amikor apjuk aludt, ők is a kocsmába hordták. A csereviszony a fűszerkereskedővel mind a mai napig fennáll, csak ma leginkább tojást visznek neki s annak az árán vásárolnak. Szokás a búzát egymás között is cserélni, különösen, mikor valami új vetőmagot kedvelnek meg. Például ma mindenki bánkúti búzát akar vetni s erre cseréli a maga tiszavidéki vagy Székács-féle búzáját. Az ilyen csere i : i arányban történik, így vannak a kukoricával is. Gyakran cserélnek a gazdasszonyok kotlóstyúkot. Egy kotlósért egy tojós tyúkot szokás adni. Van, aki a kotlós alá való tojást is cseréli. Ezt már nem mindenki teszi szívesen, mert fél, hogy a tojással a hasznot is elviszik. Szokás kotlóst egy tyúkalja kacsatojáson is cserélni, amikor a kotlóst azért kérik, hogy kacsatojáson üljön (ma, hogy a kacsatojás ára felment, nem adnak egy egész tyúkalját, csupán négy darabot). Gyümölcsöt nem szokás cserélni; ha valaki megkívánta a másikét, vesz tőle pénzen. Annál gyakrabban cserélgetik a női ruhákat. Különböző korokban különböző ruházatot hordanak az asszonyok, amihez a legegyszerűbben úgy jutnak, hogy elcserélik a másikkal. Férfiruhákat nem szokás cserélni, azt inkább vásárolják pénzen. Igen sűrűn cserélgetnek virágpalántát is. Az egyiknek jácintja van, cserél rajta sárga ibolyát vagy, amit éppen megkívánt a másik kertjéből. A virágmag vagy veteménymag nem egészen csere tárgya. Azt ajándékképpen adják, úgy azonban, hogy a termésből ad valamit érte, aki kapta. Ez nem jár, de illő, hogy «ne feledkezzenek rneg» arról, akitől ered.