Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 547 tek, még jobban tért hódított a teljesen mechanizált nagyipari termelés. A demokrácia problémái világproblémák, megoldásukat azonban minden közösségnek magának kell keresnie. Anglia szempontjából nézve a dolgot, a vallásos érzés hanyatlásáról, legalább is abban az értelemben, amely értelemben ez a demokrácia szempontjából fontos, tulaj donképen nem is igen lehet beszélni. A vallás szerepe nagyobb és mélyebb ma is Angliában, mint amilyennek felületes szemlélő látja és az angol értékrend vallásos jellegének nagy szerepe van abban, hogy a tiszta materializmuson alapuló kommunizmus Angliában nem tudott talajra találni. A központihatalom ereje Angliában is nőtt, azonban Angliában még mindig megvannak, sőt nemcsak megvannak, hanem eleven életet élnek hatalmas szervezetek, amelyek gátjai a központi hatalom túlkapásainak. A sok egyesületben és az élénk egyesületi életben válnak az emberek igazi polgárokká és ezekben születik a demokratikus közszellem. Ennek a háborúnak egyik fontos jellemzője, hogy a polgárok háborúja. A sok háborús szervezet állandóan a legkülönbözőbb embereket hozza össze és tartja együtt órák hosszat és ezek a szervezetek egy új, erős közösségi érzést fejlesztettek az emberekben. Alkalmat adtak nekik arra, hogy sokat beszélgethessenek arról, ami van és arról, ami lesz. Ennek az új közösségi szellemnek óriási a jelentősége, mert odahaza fejlődött ki, a megszokott környezetben, szomszédok között. A mult világháborúban is kifejlődött egy ilyen új közösségi szellem, azonban csak a harctereken a katonák között. Sokan ettől várták az új világ születését. A katonák hazajöttek, leszereltek, szétszóródtak és idegen környezetben, idegen emberek között a szellem nem tudott érvényesülni. A most kialakuló közösségi szellem és az az iskola, amelyet a sok improvizált szervezet vezető tehetségek kibontakozására adott, a leghatalmasabb eszköz azoknak a nehézségeknek a leküzdésében, amelyek az igazi demokrácia megvalósulásának útját állják. Az új demokrácia nagyon át fogja alakítani annak a képét, amit politikai életnek neveznek. A politika hivatásos politikusok magánügye volt, amihez a dolgokat nem ismerő dilettánsok hozzá sem szólhattak. Amikor az emberek ezt látták, elvesztették érdeklődésüket a politika iránt. Bizonysága ennek az a részvétlenség, amelyet a közönség a választásokon tanúsított. A háború megtanította az embereket arra, hogy a bőrükre megy a politika. Arra is megtanította őket, hogy hogyan lehet közügyeket szer-