Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

5o8 KÖNYVISMERTETÉSEK gyobb, de azt hisszük, hogy ez ma sincs másként. Újságokból ma is sokkal jobban megismerjük azt a társadalmi réteget, amelyhez a lap szól, mint magát a tárgyat, akár személyről, akár eseményrő1 SZÓL Borbély Mihály. Bloch, Marc: La société féodale. I. La formation des liens de dépendance. II. Les classes et le gouvernement des hommes. (L'évolution de l'humanité.) Paris : A. Michel. 1939. XXXV -+- 472 ; 1940. XXI + 287 1. Állítólag minden kultúrkezdetben benne van már az egész következendő fejlődésnek valami meghatározó eleme. Mennyire kell komolyan vennünk ezt a tanítást? Szükséges-e például mai modern társadalmunk megértésére és kezelésére az első igazi európai korszaknak, a hűbériségnek lényegében való át értése? Csakis ebből a szempontból foglalkozunk itt Bloch új nagy müvével. Természetesen nem sokat jelentene a modern szociológia számára az, ha az európai fejlődésnek csupán valami közös ideáját, lelkiségét, elvét vagy más hasonlókat tudnánk kielemezni a mult korszakokból. Számunkra egyedül a konkrét szociális struktúra folytonosságának felismerése szolgáltathat igazi tanulságokat. Bloch valóban a hűbéri társadalomszerkezet fényeinél marad. Bár a mű előszava a szociológiának pszichológiai iránya mellett tesz vallomást — mint az a franciáknál túlnyomóan szokásos, a szerző előadásában a lélekrajz csupán annak az ábrázolása, hogy az örök emberi természet miként viselkedik a társadalomképződésnek korabeli feltételei között. Nem állít be tehát valami külön lelki, szellemi magatartást az európai kultúrkezdet magyarázatára, vagy éppen valami fajiságot. A német «szellemtörténet» láthatólag semmit sem foglalkoztatta a szerzőt. Mindenféle korra és emberre érvényes fogalmakkal dolgozik, a különböző történeti társadalmak tehát összehasonlíthatók maradnak. Következetesen él is az összehasonlítás módszerével, végtelen sok változatban mutatja be a korabeli társadalomképződményeket. De talán mégsem ártott volna a szellemtörténeti iskolázottság a szerző módszerének. Igaz, hogy «az emberi viszonyulások egész szövedékét*, «az institúciók egész armatúráját* akarja áttekinteni ; s H. Berr előszava szerint munkája a hűbéri társadalomnak eddig legmélyebb analízise és magyarázata. De mégis hiányzik belőle a kultúrszerkezet egységének következetes alapgondolata. A kultúregység problémájára a szellemtörténet edzi