Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

A JOGESZME ALKONYA? 371 A jog fogalmához ugyanis nemcsak az tartozik, hogy az életviszonyokat szabályozza, hogy magatartásunkat irányítsa, hanem a jog fogalmában a jogosság, azaz igazságosság gondolata is elválaszthatatlanul benne van. A jogszabálynak azt kell kifejeznie, amit a velünk született jogérzék diktál, ami mint erkölcsi norma úgyis ott él lelkünkben, ami az emberek közös meggyőződése. A jog feladatának csak úgy tud maradéktalanul megfelelni, ha a nemzeti akaratot fejezi ki, tehát azt, amit a polgárok többsége igazságosnak, helyesnek, szükségesnek tart ; ezt azonban leginkább úgy lehet elérni, ha a jogalkotásban a nemzet közreműködése biztosítva van. A reánk kényszerített (oktrojált) szabály rendszerint már eleve népszerűtlen és így gyakran elmarad a polgárok részéről az ahhoz önként való alkalmazkodás, a szabály végrehajtásában való önkéntes közre-működés. A törvénykezésre szokásos magyar kifejezés: «igazságszolgáltatás» rendkívül jellemzően fejezi ki, hogy a jognak az igazságot kell tartalmaznia, tehát nem lehet eszköz akármiféle, az erkölcsi elvekbe vagy a nemzeti közmeggyőződésbe ütköző, önkényes célok megvalósításában. Az emberek és nemzetek az őket megillető jussukat védik és igazságukat követelik és ha úgy érzik, hogy a jogszabály átmenetileg nem fedi az igazságot, mindent megtesznek a jogszabály megváltoztatására, hajlandók jogaik kivívására szabadságharcot folytatni, a nemzetek magukra veszik a háború áldozatát. Nem hisszük, hogy az így felfogott jognak : a jogosságnak eszméje valaha is elhalványulhatna az emberek és nemzetek lelkében ; sőt úgy érezzük, hogy az elemi erővel fog előbb-utóbb kitörni. Az a sok megpróbáltatás, amelyen Európa nemzetei átmentek, kell, hogy meghozza jutalmát. Annyi értéket vesztettek az emberek életben, egészségben, javakban, hogy legalább a részbeni jóvátételre, kárpótlásra «jogot» kell biztosítani. Annyi életlehetőségről mondtunk le, — éveken, sőt évtizedeken keresztül szabadságainkban annyira korlátoztak, hogy a «szabadságok» visszaállítása, a szabadságjogok biztosítása nélkül csak teljes lelki meghasonlás következhetnék be. Ha megint jogosulatlan békediktátumok kötnének gúzsba nemzeteket, darabolnának szét életegységeket, ez újabb háborúba és teljes pusztulásba vinné az európai kultúrát.