Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - A nemzetnevelés fogalma

A NEMZETNEVELÉS FOGALMA 5 emberek nem elképzelt alakok, hanem történelmi, társadalmi, élettani előzmények és mindenféle életviszonyok által meghatározott egyének, egy-egy nemzet tagjai többé-kevésbbé hasonló, más nemzet tagjaitól egyben-másban eltérő egyéniségek ; aki alakítani akarja őket, annak a viszonyok és emberek különbségeit gondosan számba kell vennie. Egyeseket is, nemzeteket is csak nekikvaló módon lehet eredményesen nevelni. A nemzethez alkalmazott nevelés : a nemzeti nevelés. Ezek szerint a «nemzetnevelés» mivoltának megértéséhez három fogalom elkülönítése és egymás mellé helyezése szükséges, Maga a nemzetnevelés szava az elvi alapot jelöli meg : a nevelés elméletének is, szervezésének és gyakorlatának is középponti gondolata a nemzet. A nemzetté nevelés: a nevelés örök feladata, a benső egység folyamatos gondozása ott is, ahol rend van és sem nyelvi különbség, sem egyéb nem különíti el egymástól a nemzet tagjait. A nemzeti nevelés pedig a nevelésnek a nemzet szükségleteihez, vagyis állapotához, feladataihoz, közvetlen tennivalóihoz és a nemzet tagjainak mindenkori minőségéhez való alkalmazása. 5. E gondolatmenetben korántsem csak az iskolára kell gondolnunk. A nemzet érdeke azt kívánja, hogy a nemzetnevelés szelleme irányítsa valamennyi intézményt, amely emberekkel rendszeresen foglalkozik, mert az érzületet mindegyik alakítja. Rá kell eszméltetni erre a hatására mindenkit, aki bármilyen alakban és bármely ponton emberek ügyeivel érintkezik. Munkájának az egyes emberekre való hatását látnia kell a legmagasabb pontról egyetemesen intézkedő embernek is és apró-cseprő tevékenységének az egész nemzetre kiható jelentőségét szakadatlanul eszében kell tartania a legszűkebb körben dolgozónak is. Ez a követelmény akkor teljesül, ha egyetemessé válik a nevelői gondolkodás : ha a családban, iskolában, azonkívül folyó népművelésben, a közigazgatás valamennyi ágában, az egyházi szolgálatban és a hadsereg minden tisztjében mindig ott él annak a tudata, hogy az egy-egy emberre tett hatás tovább terjed, a sok egyénenkénti hatásból a nemzet sorsának nevezetes alakítója fonódik s ha ott él a szándék is, hogy ez a hatás erősítő, egyesítő legyen. A nemzetnevelés gondolatának ott kell lennie mindenütt, ahol emberek egymásra hatnak. A legkisebb óvodá-