Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Oliveira Salazar: Békés forradalom. Ford.: Lovas Gyula. Athenaeum kiadás. Budapest

KÖNYVISMERTETÉSEK 45* lehet, de felvet egy sereg más olyan kérdést is, amelyekre nem kapunk választ. Mindenekelőtt felveti azt a kérdést, hogy az állam priméren és túlnyomóan emberi, nemzeti, gazdasági közösség-e, vagy csupán védelmi, illetőleg militarista közösség: e kérdés megválaszolása ugyanis döntő jelentőségű a korporációk szerepének a meghatározásánál. További kérdés az, hogy a termelést s a termelőt korporativ alapon meg lehet szervezni, de hogyan szervezzük meg a másik tényezőt : a fogyasztást s a fogyasztót? Már pedig a gazdasági élet alapja a termelés ugyan, de az emberi közösségé s az emberi életé a fogyasztás, ez tehát primérebb és íontosabb mint amaz, sőt annak alapja. Minden gazdasági szervezetnek és irányításnak az Achilles-sarka éppen az, hogy a fogyasztó mint fogyasztó nem szervezhető, korporative talán még kevésbbé. Érdekes és izgalmas kérdések ezek, amiket nem lehet megkerülni azzal sem, hogy a családot állítjuk oda közösségi alapul, mert a család annyira kicsi egység, hogy a szervezésnek legfeljebb csak az elemi egysége lehet, s így ebből a szempontból nem jelent többet mint az egyén. S vájjon a korporációs, a hivatásrendi szervezetben hogy helyezzük el a nőt, a háziasszonyt, az anyát, akit éppen a diktatúrák akarnak igazi hivatásukhoz visszavezetni, de ugyanakkor ennek az igazi hivatásnak nem jut «hivatásrend»; nem is juthat, mert ez nem gazdasági, helyesebben nem termelő funkció, de erkölcsi annál inkább, Végül döntő fontosságú kérdés az is, hogy ha a gazdasági rend alapja a korporáció, vájjon jogcím-e ez arra, hogy ezek a szakmai testületek, hivatásrendek, erkölcsi testületek is legyenek s nem az erkölcs alárendelése-e ez a gazdasági érdekeknek és szempontoknak? S végül jogcím-e ez arra, hogy a közösség egyéb formáit, így azoknak a jelenleg legkomplexebb szervét, az államot, ezekre a tisztán, vagy legalább is alapjukban gazdasági szervezetekre építsük? Vájjon a primér emberi közösség szakmai vagy emberi közösség-e? S vájjon helyes-e olyanokra építeni az emberi közösség irányítását, vagy akár csak az ellenőrzését, akik a legjobb szakemberek, tehát minden valószínűség szerint a leginkább egyoldalúak s a szakmájukon kívül más nem vagy csak alig érdekli őket? Az ugyanis nagyon valószínű, hogy a szakmai testületekben, a korporációkban ezek lesznek a vezetők s ezek fogják képviselni szakmájukat a közösség egyéb szerveiben. Igaz, hogy a portugál diktatúra alkotmánya szerint a kormány független a testületektől, csakhogy ez azt is jelenti, hogy a kormányforma a korporativ alkotmány ellenére is egyszerű dikta-