Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

2 2 DÉKÁNY ISTVÁN (nemzeti) oldal, — a másik a szervezeti oldal, avagy a normatívjogászi oldal. Ha nézzük jelenlegi államtanainkat, túlnyomóan, sőt csaknem kizárólag a szervezeti oldal érvényesül bennük. Csak félarcú államtant tanítanak. Ezért késett is az a felismerés, hogy az államnak minő sokrétű feladata van a nép, vagy nemzet sorsának megoldásában ; az ú. n. (mai) «szociálpolitikákban» ez csírázik ugyan1, de csak egyes foltokra terjed ki a figyelem ; más foltok merőben ismeretlenek maradnak. Az állam is a maga «szervezeti» oldalával jelentkezik a nagyközönség felé ; mint jól szabályozott szerkezetet «apparátusnak» is mondják, s hidegebbnek érzik a közvetlenebb népi közösséghez képest. Az egyén «közel» érzi magát az «ő» nemzetéhez, kissé távolabb az «ő» államához (disztancia-érzés itt de facto nagyobb) ; az állam épp «hatalmi apparátus*), és ez más, mint egy szoros életközelséget jelentő népi közösség. Az állam, mely közösségkiegészítő szervezet (apparátus), csak részben közösségpótló. Tény az, hogy az egyén először a nemzetének a tagja, csak ezen keresztül válik tagjává2 a nemzete fölé épülő államnak is. Az állam kissé merev, mert szabályok közt mozog, — sok merev államszervezet a történet folyamán hamar szétbomlik — belőle sok spontán élettevékenység ki van zárva, vagy csak abban az arányban talál helyet az államban, aminőben «politikai» érdekű, a hatalmat alátámasztja. Ezért a közösségpótlék még nem közösség is, ha mégoly jól «fedi» is látszólag az emezt. Kitűnik léptennyomon, hogy az államnak végül is kell egy magjának lenni, s van is : ez a hatalmi «szervezet» magja. Erre esik a legtöbb gond. A többi fel-felmerülő kérdés inkább csak periferikus, minő pl. a kultúrpolitika.3 Az állam továbbá természeténél fogva stabilis hajlamú, a népi közösség pedig dinamikus, márcsak a nép szaporodása folytán is. De ha az állam a tetőzet, a nép a falazat, az épület stílusa nem lehet kétféle : az állam átveszi annak a népközösségnek a stílusát, amelyre ráépül — előbb, vagy 1 V. ö. A szociálpolitika négy típusa. Bálás—Heller Emlékkönyv 1938. 8 Ez jelentkezik kisebbségek «loyalitásában», hol a disztancia szemben az állammal jóval nagyobb. 3 V. ö. A kultúrpolitikai állam eszméjének kialakulása. Társad.ud. 1927.